2009. szeptember
Borotva
Azt hiszem rájöttem, hogy miért vágom meg magam borotválkozás közben. A válasz nem is olyan bonyolult. Borotválkozás közben mindig filózok. Rengeteg dolgon, hirtelen, egyszerre. De nem a holnapi ebédről vagy a tegnapi meccsről, hanem a legégetőbb, legfontosabb, legnyomasztóbb dolgokról. Gondolatok jönnek-mennek, ide-oda csapongok köztük - hát ezért. Ennyi. Nem 100%-ban koncentrálok a pengére, hanem csak 50-40-30%-ban, és ennek véres következményei vannak... De legalább utána a Nívea 'ápol és eltakar'. A balzsam kárpótol. :) Inkább korrigál. Talán nem csak én vagyok így ezzel. De az igazán abszurd az, hogy azon filóztam, miért vágom meg magam... viszont van válasz. :)
3 szösszenet
- Nem is tudtam, hogy ezt a számot Patrick Swayze énekli... (pedig a romantikus percekben helyet követel magának) :)
- Elfogadták az új Ptk.-t, ami szinte történelmi jelentőségű, s bár nem biztos, hogy jól sikerült, szinte biztos, hogy rajtam kívül senkit nem érdekel. :)
- Nahát, ilyen cikket a Népszabadságban?! Hogy mik vannak... Tiszta bulvár. Még jó, hogy időnként ránézek. :)
Napi angol
Szótárazás közben elveszek. Ha hagyományos szótárban keresek egy szót, nem tudom megállni, hogy ne nézzem meg az előzőt, aztán a kövezkezőt, majd az azt követőt stb. De ez semmi, a szavak jelentése a gondolataimat viszi tovább és tovább, minden jelentést elgondolok. Egy-egy szó, jelentés, annyi gondolatot szül, hogy a végén már nem is tudom mit kerestem. Ma is így jártam:
dish - tál, wash up the dishes - elmosogat > szeretek mosogatni
dishabille, in dishabille - pongyolában, neglizsében > mi az a neglizse?? Ez a szép, amikor már a magyar jelentést se értem... :)
dishearten - elcsüggeszt > bár a jelentése negatív, mégis milyen szép szó mindkét nyleven
dishevelled - kócos, zilált > hm, jó is az! :P
dishonest - tisztességtelen > :( Csak az ne legyek.
dishonour - gyalázat, becstelenség, megbecstelenít > dühítő, elszomorító, kerülni, kerülni
dishwater - mosogatóvíz > szeretek mosogatni 2.
disillusion - kiábrándít > senkit nem akarok, de néha biztos megteszem...
disillusionment - kiábrándulás, csalódás > no, én is kezdek kiábrándulni a szótárazásból!
Dishearten, ez tetszik, ez biztos megmarad.
eheti
- Az ARC plakátkiállítás 3. helyezettje nálam abszolút első. :) Sasvári Dóra, Szűcs Adrienn: Újrakezdés magyar módra - ez a címe. Innen gratulálok! Óriási. Az a durva, hogy egy kicsit bennem is megvan, néha én is ilyen vagyok... egy kicsit, de sajnos igaz. :)
- Négy nap alatt érkezett meg Ausztráliából egy képeslap. Mondom 4 nap, Ausztráliából! Dárga Magyar Posta, ha egyszer sikerülne ezt elsajátítani, nagyon örülnék. A stratégiai vállalatok privatizálását nem támogatom, de ha egyszer a Deutsche Post megvenne a Magyar Postát, az biztos minőségi javulást hozna. Persze erre nem lenne szükség, ha jól működne a cég. Ja, a lényeg, ismét látogatásra invitáltak, ajjaj. :)
- Végre van pisztáciás puding. Kipróbáltam, finom. Sok köze nincs a pisztációhoz, de nem is baj, az aromának/ból élünk. :) Szép zöld. Régen még szavaztam is rá a Danone honlapján, de akkor nem nyert, 1%-kal kevesebb szavazatot kapott, a Danone pedig csak most kapcsolt, hogy lenne rá igény. Amúgy a boltokban előbb volt, mint a honlapjukon, ez is olyan danone-os... (Jól írtam? Látens? Sp?) :)
- A hírek szerint jövőre végre Budapesten koncertezik a U2! Bár az utóbbi időben nem kápráztattak el, de olyan nagy az életmű, hogy abból lehet szemezgetni. Sőt, amíg ilyeneket tudnak, addig nem halt meg az igazi U2.
9/11
Sok mindenről lehetne írni ezzel kapcsolatban. Felelősség, politika, hatalom, harc, szélsőségek, összeesküvés-elméletek, stb., de ezek kevésbé érdekelnek. Persze fontos az ok-okozat-következmény is, érdemes ezt is elemezni, de mindebből kiemelkedik egy szempont, az események emberi oldala. (Igen, szentimentális vagyok, de ez köztudott és vállalt dolog.) Semmi sem lehet fontosabb az emberi oldalnál. A minapi évforduló kapcsán azon gondolkodtam, hogy vajon miért volt ez olyan megrázó. Milliók vesztek oda háborúkban, népirtásokban a XX. században (Lovas Istvánnak van is erről egy jó könyve), de ha csak az utóbbi pár évet nézem, akkor is százezreket vitt el a cunami, tízezreket az iraki háború, sőt, csak amerikai katonából többen vesztek oda, mint ahányan 2001. szeptember 11-én. (Azért ez is durva...) De mégis mi az, amitől 9/11 olyan emlékezetes és meghökkentő volt? Nem az Egyesült Államok sérthetetlenségébe vetett hit (volt ilyen?) bukása, hanem az, hogy előben láttuk háromezer ember tragikus halálát. A repülőn utazókét, az épületben dolgozékét, az ablakokból kiugrókét (!), a benti tűzoltókét és folytathatnám. (Zárójelben: le a kalappal a magyar tűzoltók előtt, milyen szépen enlékeztek meg a sorstársaikról.) Elvetemült terroristák, brutális eszközök, döbbenetes képek, tragikus sorsok (kinti és benti egyaránt), mindez élő egyenes adásban, talán ettől maradt ez olyan emlékezetes. Érdekes és elgondolkodtató, hogy nem csak Amerikában, hanem Magyarországon is mindenki emlékszik arra a napra, vagy pillantara, amikor tudomást szerezett róla. Aki megélte, mindenki tudja. Ugye, érdekes.
A Leonard Cohen-koncert
CD Fű. Egy kultikus hely. Minden ott kezdődött. A gimnáziumi évek alatt gyakran jártunk oda. Remek hely volt. (Ezer éve nem jártam ott, de most majd újra felfedezem, mondhatni visszatérek. Állítólag felújították és csak jókat hallottam róla.) Régen az tetszett benne, hogy sok fiatal járt oda, lehetett társasjátékozni (!) és teázni, és már akkor is dohánymentes volt (nagy respect). Ja, és a lényeg, ott hallottam először Leonard Cohen-t! Akkor még fogalmam sem volt, hogy kicsoda, de bármikor mentem, mindig az szólt. Néha U2. Az se rossz. :) A régi. Azóta tart a Cohen iránti "szerelem".
A koncertről. Már két hónappal előtte megvettem a jegyeket. Nem volt olcsó, de Cohen 75 éves, vagyis lehet, hogy utoljára láthatom élőben, tudtam, hogy nem meg kell venni. Megérte. Kicsit tarottam tőle, nehogy csalódás legyen, mégiscsak 75 éves, féltem, hogy öreguras lesz, vagy már nem a régi, ilyenek, de felesleges félelmek voltak.
Ahogy közeledett a koncert, újabb dolgokat tudtam meg róla. Állítólag egykori menedzsere megszabadította teljese vagyonától, amit nem igazán értek, de több helyen hallottam róla és ez így elég durva... Sokak szerint ezért is kezdett 200 állomásos turnéba. 75 évesen 200 állomás! Nálunk a 161. következett. Megtelt az Aréna. Csodálkoztam rajta meg nem is, de mindenképpen örültem a tömegnek. Nem egy mai értelemben vett sztár, mégis ennyien kiváncsiak rá. A közönség is meglepett. Sok középkorú anyuka/apuka elhozta a tizenéves gyermekét is. Jó volt látni. Bár a "kicsik" nem tudom mennyire élvezték, de én is tizenévesen hallottam először és tetszett, tehát minden lehet. :) Természetesen sok külföldi is volt. A koncert 10 perccel a meghirdetett időpont után kezdődött, ami teljesen rendben van. Nem volt két-három órás csúszás, nem voltak sztárallűrök, nem volt csilivili színpad, csak a zenészek voltak. Ahogy egy kritikában olvastam utána: "színházat csináltak" - és tényleg. Azok a tiszta és szép hangok... borsózott a hátam. Cohen hangja annyira egyedi, hogy nem lehet összetéveszteni. A Heti Válaszban így írtak róla: "a náthás grizzly medvéhez hasonlító síron túli basszus" - ennél jobban nem tudtam volna jellemezni. :) Nagyon élveztem, kettő kivételével minden számot ismertem, de eljött a vége és két kedvencemet még nem is hallottam. Hogy lehet ez? Nem értettem. Aztán jött a ráadás! A kedvenceimmel. A közönség felállt - mindenki - és így folytatódott az előadás. Nagyon kritikus szoktam lenni a közönséggel, de most le a kalappal, mindenki állt és tapsolt. Később olvastam, hogy 3 ráadás volt, de ezt nem értettem, mert én bizony 7 számra emlékszem :), ami plusz egy órát jelentett! Mindenki állt és tapsolt, Cohen nagyon együtt élt a közönséggel, látszott, hogy ő is élvezi, oda-vissza érezni lehetett ezt a szeretetet, rajongást, irtó jó volt. A porfi zenészek, a közönség és Mr. Leonard Cohen előtt is le a kalappal!
A koncert után újabb ritkaság volt - és ez is mindent elárul a koncertről -, hogy csak pozitív kritikát olvastam. Fn: "Amikor az alázat találkozik a tisztelettel." Nol: "Az év koncertje volt." De még az Indexen is csak jót írtak, pedig az ritka: "Leonard Cohennek állva tapsol az Aréna."
Vadak
A mai napra
Nem marad el a Cohen-beszámoló, de a munkahelyi elfoglaltságok és a mai izgalmak piszkozatba tették, mert arról csak olyan szépet és jót fogok írni, amilyen volt. A mai napot is mióta várom már, az izgalom lassan a tetőfokára hág, napok óta olvasom a híreket, hogy mi lesz, ki lesz ott, ki nem, mi várható az eseményen. Sokan lesznek vagy kevesen? S a lényeg: nyerünk vagy ismét veszítünk?! Beleéljem magam, hogy sikerül, vagy elnyomjam magamban, hogy kisebb legyen a csalódás?! Nem tudom, majd kiderül. Ja, hogy miről van szó? A Magyarország-Svédország világbajnoki selejtezőről. :) Nem a mai felvonulásról. Fociőrültvagyoke? Igen. :) De ha már felvonulás, essen pár szó erről is. Személyes vonatkozások. Apám (máskor apukám, de most nem) vígan kacag a családi ismerősön, akinek még pénzbüntetést is megérne egy eldobott záptojás... anyám (máskor anyukám, de most nem) egy fokkal jobb: nem kell bántani őket, hiszen betegek. Én csak nézek az Égre, betolok egy tábla óriásmogyorós csokoládét, majd lenyomok 80 fekvőtámaszt - egyben. Majd inkább edzeni kezdek. Legalább a test épüljön, ha már a lelket megsebezték. Aztán annyira nem meglepődve, de mégis fura látni (a neten), hogy az utcánkban lakó fiatal radikálist elviszik a rendőrök, mert balhézott a felvonulás környékén. Annyi közös van bennünk, hogy egy focicsapatnak szurkolunk, de amúgy sík hülye szegény. Az pozitívum, hogy a büszkeség helyett a méltóság szót használják, de amúgy nem az én világom ez az egész. A kusza dolgok én oldalamról megközelítve:
- Fideszesként bánt, hogy itt is vannak tudatlanok (Ékes Ilona, aki egyébként KDNP-s, csak a közös frakcióban ül, de ennek most nincs jelentősége).
- Fideszesként sért, ha ez (ill. ő) alapján ítélnének meg. De miatta nem lehet megítélni az egész közösséget.
- Vallásosként sért, hogy "Jézusnak is két apja van" plakátot tesznek ki, és a tavalyi rendezvényen még a feszülettel is szórakozott az egyik delikvens. De miatta nem lehet megítélni az egész közösséget.
- Vallásosként sért, hogy vannak olyan vallásosak, akik követ dobnának a melegekre. De miattuk nem lehet megítélni a vallásos közösséget.
- Melegként (bi) bánt, hogy vannak olyanok, akik másokat provokálnak és ezt örömmel teszik. De emiatt nem lehet megítélni az egész közösséget.
- Melegként bánt, hogy vannak, akik emiatt (!) megdobnának kővel. De miattuk nem lehet megítélni a nem melegeket.
- Férfiként szégyellem magam, hogy az Astoriánál két-három férfi megtámadt és megvert egy lányt (!). De emiatt nyilván nem általánosítunk a férfiakra.
- Focihuligánként (túlzás, inkább szurkoló) bánt, ha a kődobálókkal azonosítanak és ítélnek meg néhány idióta miatt.
Emberként bánt, ha egy ember egy másik ember bánt. Nem marad más hátra, mint kiállni magamért és a szeretet fegyverével harcolni a gonoszság, az ész fegyverével a butaság ellen. Értéket termeteni és példát mutatni az élet minden területén, ahol csak lehet.
Hogy a végére víg dolgok is legyenek, elmondanám, hogy az nagyon tetszett, amikor bemondták, hogy a Kisföldalatti jár, de a Hősök tere és a Deák tér között nem áll meg. :)) Milyen gyors lehetett! :) Az is tetszett, ahogy a volt SZDSZ-es Léderer András beszólt Gyurcsánynak, az szép volt. :) Viszont rossz hír, hogy a mai meccsen játszik a svédek legjobb játékosa, a bosnyák származásó, Barcelonában játszó svéd Ibrahimovic. Kép lent. Az egyik meccs megvolt, a másik csak most kezdődik!
Update: egy elképzelhetetlen góllal kikaptunk, ráadásul Ibrahimovic szerezte a győztes találatot, ezért szerdán leveszem a képét, nem fogom én itt reklámozni... a dög.
mr leonard cohen, köszönjük!
