Spar, sport, úszó EB, házasság, könyvek, Q4 - eheti
Ezúton is köszönöm a Sparnak, hogy olyan chipses akcióval állt elő, hogy 204Ft/db helyett 149Ft/db egy Lay's, ha kettőt veszek. Vagy hatot vettem... :) Ami nem túl egészséges, lehet, hogy újra böjtölnöm kellene, az mindig hasznos. Csak az a baj, hogy nagyon szeretem a chipset. Szerencsére nem hízok el tőle, mert sportolok eleget, meg azért rendes kaját is szoktam enni.
Ha már sport. Az utóbbi időben jó sok edzés elmaradt, pedig kondizni is intenzívebben kellene, mert rájöttem, hogy gyenge vagyok. A focizás megvan, bár egy-kettő elmaradt, az úszás még nyári szabadságát tölti, pedig azt is szeretem. Az úszó EB meg is hozta a kedvemet. Szegény Szántó Dávid is olyan butaságot mondott, hogy "nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel". A túrót! A versenysport a győzelemről szól, mindenkinek az a célja, hogy egyszer felálljon a dobogóra. Bár Kis Gergő helyesebb, de Cseh Laci alázatossága, szerénysége és az eredményei mindent visznek. Nagyon izgalmas lesz a 400 vegyes döntője, mert Kiss "csak" 4. lett 800-on, de a múltkor megverte Lacit 400-on, most bizonyítania kell, hogy tényleg van olyan jó, mint Cseh. Az EB felfedezettje Kozma Dominik. Fülbevalóval úszik. :) Igaz, a balban van.
Más. Én is házasságpárti vagyok. Régen is fontos dolognak tartottam, ma is annak tartom. A férfi-nőt és az azonos neműt is. Ráadásul a kettő szépen megfér egymás mellett. Aki úgy gondolja, hogy csak egy papír, az nyilván nem fog összeházasodni, de neki(k) nem is kell. Szerintem nagyon jó dolog (lehet). Konzervatív énemnek egy templomi esküvő lenne a legtökéletesebb, de az még kivitelezhetetlen. Ennek ellenére mostanában a házasságon (is) jár az eszem, de hogy miért, azt nem tudom. Korral járó para vagy a szép dolgok iránti vágy?! Mondjuk azt se tudom, hogy neveznénk egymást, és minket - a beceneveken túl; férj és férj, vagy férj és férjecske? :) Na jó, ezt még nem gondoltam ki. :)
Rengeteg könyvet halmoztam fel, lassan neki kellene esnem. Csak annyit lett, hogy nem tudom, hol kezdjem el... Ez nem teher, ez inkább a bőségből fakadó nehézség, ami valahol jó, de azt már látom, hogy ez a földi élet végtelenül rövid lesz arra, hogy mindent magamba szívjak, ami jó, ami érdekel...
Most ilyen negyedéves célokat tűzök ki magam elé. Ezt a cégtől vettem át. Nálunk, és szinte minden cégnél negyedévben mérnek mindent, ami nem hülyeség, én is ezt fogom tenni. Augusztus 24-től indul az első negyedév, persze nem ragaszkodom ilyen szigorúan a határidőkhöz, és nem is egyezik a valódi Q1-4-es számítással, de azért kellenek ezek a célok, határidők.
Megírhatatlan dologból több van, mint valaha.
Eddig 13 komment érkezett
(
)
-
1. 979
2010. 08. 14. 18:57 -
2. __Rollly__
2010. 08. 14. 19:40Imádom a chipset. De nem engedik hogy elhízzak. Sosem tudom hogy nyavalyogjak vagy megköszönjem :D
Ha helyes pasi és úszóebé, akkor Camille Lacourt. Azon is gondolkodtam hogy egy egész bejegyzést szenteljek a tiszteletére. :D
-
3. lost
2010. 08. 15. 12:21Fú. És van még ilyen chips akció? :D
A részvétel a fontos elképezeléssel vitáznék kicsit... Amikor én indultam (igaz nem sport volt, de verseny), tény, hogy nem a részvétel miatt mentem el. Győzni akartam. Dicsekedni, élvezni a sikert, az elismerést. Aztán amikor legyűrtek, nem maradt a keserűségben más, csak az, hogy részt vettem. Részt vettem, ott lesz az önéletrajzomban, helyezett is lettem, ez is ott lesz, egy plusz sor. Igaz, nem nyertem, igaz, nem engem tapsoltak a leghosszabban, de nekem is jutott belőle. Így annyival szállnék csak vitába, hogy lehet, hogy komcsi és versenygyilkos gondolat, de ha túlvagy a versenyen, és nem te vagy a király, ezzel fel tudod mosni magad a padlóról.
Ez a negyedéves cél dolog pedig tetszik. Nagyon. Lehet, hogy ellopom :)
-
4. everyday_normalguy
2010. 08. 15. 14:05@ spf & 979
A "részvétel a fontos" gondolata Pierre de Coubertintől származik, aki nem igazán kommunista, az viszont valószínűleg igaz, hogy ha ma élne, élsport-ellenes lenne, ami szerintem nagyon is helyes hozzáállás...
A mai élsport logikája alapján érthető, hogy csak a győzelem számít, és bizony gyakran látszik, hogy ennek alávetnek olyan értékeket, mint tisztesség, egészség, az egész ember fejlesztése, fair play...
Ez talán rávilágít arra is, hogy nem igaz, hogy a győzelem fontosabb, mint a becsületes, komoly részvétel. Ehhez lásd captain bejegyzését...
-
5. SPF2
2010. 08. 15. 18:27979: Ricsit üdvözlöm! Majd kap tőlem egy zacskót. :)
Több szász könyv? Szép! Azt tényleg kihívás elolvasni.
Nekem is vannak ilyen tervem, a hét elején sokkal jobban megy, mint a hét végén, addigra valahogy elfáradok. Mondjuk a mai 21-es terveddel nem állsz túl jól, ahogy olvastam. :)
Rolly: üdv a chipset szeretők táborában! :)
Camille Lacourt tényleg nagyon mutatós, nyugodtan szentelj neki bejegyzést. :)lost: tudtommal szerdáig tart az akció. :) Úgy látszik, elég sokan szeretjük a chipset.
Nyugodtan lopd el, sőt, tessék élni vele! :)
everyday_normalguy és mindenki a győzelem vs. részvételhez: itt már több dolog keveredik.
Elsősorban a versenysportra írtam, hogy nem lehet úgy nekiindulni, hogy a részvétel a fontos, nem a győzelem. És ezt most is tartom. A versenynek pont ez a lényege. Szerintem egy versenyzőt sem indíthatnak úgy, hogy mindegy, hogy végzel, örülj, hogy itt vagy. Persze, van ilyen szituáció is, pl. ha valaki egy sérülés után indul újra egy versenyen, nyilvánvaló, hogy az is siker, hogy el tudott indulni, vagy ha a magyar labdarúgó válogatott kijutna a VB-re, már az is nagy siker lenne, és el lehet mondani, hogy a részvétel a fontos, de addig el kell jutni, és meccsek sokaságát kell megnyerni.Szerintem ennek nincs köze a fair play-hez. Nálam alap a tisztességes verseny. Becsületes, komoly részvétellel is lehet versenyezni. Biztos vagyok benne, hogy az úszó EB-n sem úgy ugranak a vízbe, hogy ússzunk egy jót, hanem úgy, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk magunkból, mert győzni szeretnénk.
A focinak is úgy kezdünk neki, hogy nyerjünk, aztán ha nem sikerül, akkor is örülünk, hogy játszottunk egy jót, de győztes meccs után lejönni egészen más... :)
Szerintem a sportban nagyon fontos a verseny, az életben is, de az már sokkal bonyolultabb, ott Lostnak is igaza van.
-
6. bééélabá
2010. 08. 15. 22:41megírhatatlan dologból több van mint valaha? nocsak...írd csak meg nyugodtan, csak kérlek jelezd előre...:( lehet segít, ha kiírod magadból.
-
7. 979
2010. 08. 16. 10:48EVERYDAY_NORMALGUY: nem azt írtam, hogy a kommunisták találták ki, hanem azt, hogy ők hangoztatták erőszeretettel, és hogy ez nagyon meggyökeresedett.
-
8. warum
2010. 08. 16. 15:30A versenysportból a diktatúrák és a multik csinálták azt, amivé lett. Az természetes, hogy a legtöbben győzni szeretnének, de ha csak a három éremesélyes indulna, akkor nem is kellene versenyt rendezni, ezért a többieknek a részvétel a fontos. Adott esetben egy ötödik hely sokkal fontosabb is lehet, mint egy győzelem. Csak nálunk van az, hogy addig szeretjük a sportolóinkat, amíg aranyat nyernek. Persze, vannak kivételek is, például 2006-ban a Margitsziget közönsége Kovács Ági harmadik helyének örült a leginkább. De általában az van, hogy egy második helyért már magyarázkodni kell, ami nem biztos, hogy természetes. És ez kommunista örökség.
Egyébként jó volt az EB. Viszont jól látszott, hogy a négy évvel ezelőttihez képest mennyit romlott mentálisan az ország. Pedig már akkor sem volt túl jó véleményem a közönségről. -
9. everyday_normalguy
2010. 08. 16. 21:28979:
Így is vitatkoznék vele. Sok kárt okozott a 48 és 90 közötti időszak. Pont ilyet, hogy a te általad vázolt módon ideológiailag versenyellenes lett volna, én eddig nem hallottam/olvastam. Mi van a munkaversennyel meg a magyar élsporttal? Papírgyűjtésverseny az iskolában? Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedők? Meg mi van a fusizással? Nem lehet, hogy olyat is a komcsik nyakába akarsz varrni, amit nem is követtek el???
-
10. 979
2010. 08. 17. 10:44A papírgyűjtési verseny vagy a sztahanovista mozgalom egy kicsit más, mint a versenysport, mivel ott ők mondták meg, miben versenyezz, és a kereteket is ők adták hozzá, míg minden másban a te akaratod és a te vágyaid elérésének célja lett volna a fontos, amit viszont nem tudtak (volna) beszabályozni. A "Ki tud többet a Szovjetunióról?" egy nagyüzemi seggnyalás, aminek az egyén szempontjából nem sok haszna volt, a "Ki mit tud?" a panem et circenses megvalósítása, szintén tét és valódi verseny nélkül, a fusizás pedig egy teljesen más dimenzió, mellesleg szintén a kommunisták nyakába varrható kártétemény.
-
11. SPF2
2010. 08. 17. 20:02warum: igen, "adott esetben" fontosabb. A második hely megbecsülése és a győzni akarás ténye nem üti egymást, mindkettő fontos.
Szegény Kis Gergő 400 vegyesen döntőbe sem jutott, ami nagy csalódás lehet neki. Biztos nem vigasztalja egy "a részvétel a fontos" vállveregetés, de a megnyert bronz és a következő versenyen való bizonyítási vágy ismét motiválhatja.
Mit tapasztaltál, hogy ilyen lehangoló a véleményed a közönségről? Azért is kérdezem, mert én nem voltam kint.
everyday_normalguy: jó messzire mentünk a versenysporttól a komcsi papírgyűjtésig, azért az már tényleg más.
Ha már komcsi bűnök: pl. az egykori NDK-s (és magyar) sportolók szétdoppingolása a párt utasítására - na, ez igazán nagy bűn volt.979: igen, igen, én is antikommunista vagyok ám. :)
-
12. warum
2010. 08. 17. 21:47Sajnáltam is rendesen Kis Gergőt. Ez most kb. akkora pofon neki, mint Gyurta Daninak volt négy éve. Remélem, sikerül megemésztenie a dolgokat.
Az, hogy elhitethetjük magunkkal, hogy a "világ legjobb közönsége" volt kint a Margitszigeten, a nézőtér minden pontján megtalálható külföldieknek, meg a rendkívül jó magyar szereplésnek volt köszönhető. Azoknál a számoknál, ahol nem szerepelt magyar, a magyar nézők többsége pl. nem tapsolta meg a versenyzőket, s magát a versenyt is unotan nézte. Oké, nem kell mindenkinek minden úszóért lelkesednie, de azért voltak olyan pillanatok, amikor cikinek éreztem azt, hogy csak a külföldiek tapsolnak. Egyébként a magyar érdekeltségű számoknál kétségtelen, hogy jó volt a hangulat. Meg egyébként nem voltam még külföldön sportversenyen, így csak annyi összehasonlítási alapom van, amit tévéből láttam.
A másik kiábrándító dolog, hogy abszolút nem tanultunk meg még sorban állni. Iszonyatos csürheként tudunk viselkedni. Pedig mindenkinek helyre szóló jegye volt, úgyhogy nem is értem, miért volt a tolakodás.A magyar élsportólókat szerencsére nem doppingolták, mert a hagyományos magyar sportágakban erre nem nagyon van szükség. A szocializmusban egyetlen doppingügyünk volt, az is már a végén, '88-ban, Szöulban, súlyemelésben. Abban a sportban meg az a csoda, hogy a többiek nem buktak le, ugyanis abban az időszakban állítólag mindenki doppingolt. A harmincas-negyvenes években sok sportoló esetében az volt a dopping, hogy olimpiai bajnokként kisebb súllyal vették figyelembe az ember zsidó származását, az ötvenes években, amikor csak élelmiszerjegyre lehetett kaját kapni, az extra kajaadag, aztán pedig a jobb érvényesülési lehetőség jelentett nagy ösztönző erőt.
Amúgy én is antikommunista vagyok. De az élsportot tényleg nem érintette annyira hátrányosan az a rendszer, mint az élet más területét, ugyanis az volt a kirakat. A szocializmusban jóformán minden olimpián a legjobb tíz ország között voltunk, több alkalommal is voltunk harmadikok az éremtáblázaton. S ez hatalmas dicsőség volt nem csak az országnak, hanem a rezsimnek is. Ettől függetlenül az egy rossz rendszer volt. -
13. everyday_normalguy
2010. 08. 17. 22:41979, SPF
Oké, lehet, hogy túlspirázom, de szerintem csak annyiról volt szó, hogy versenyellenes volt-e a 48-90 közötti időszak vezetése, próbálta-e demoralizálni a tömegeket azzal, hogy a "részvétel a fontos...". Hoztam néhány példát, hogy a verseny igenis része volt a kultúrának, azaz 979 elmélete nem stimmel...
Szép dolog az antikommunizmus, de talán arra is vesztegethetnétek egy kis időt, hogy akkor megdőlt-e a 979 féle tétel...
Ez az élsport-kommunizmus kontraszt egyébként egy kicsit sántít, a következő miatt: "ők mondták meg, miben versenyezz, és a kereteket is ők adták hozzá" - igaz lehet-e ez azokra a 10 év alatti kisgyerekekre, akik felnőtt munkaidőben edzenek, úgy nőnek fel, hogy a sporton kívül nincs alternatívájuk? Vajon az ő szabad akaratuk mennyire teljesül?
A szabad akarat és önmegvalósítás ma max a paralimpián élhető át. Sima olimpián akkor lehetett ilyesmivel utoljára találkozni, mikor még postások meg vasmunkások meg könyvelők versenyeztek...
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Chips: kezet foghattok Ricsivel...
Sport: ez a részvétel a fontos egy k. nagy hülyeség, amit anno (a diktatúrában) az MSZMP-sek erőszeretettel hangoztattak. A lényege annyi, hogy miután ők elfoglalták a vezető pozíciókat, kiöljék a népből a versenyszellemet, ami valahol az ő hatalmuk kikezdésének esélyét is mérsékelte. Sajnálatos, hogy ez ennyire beégett a kollektív tudatba.
Könyv: hajjaj, könyv az nálam is van sok száz, amit vagy megörököltem, vagy kimondottan az elolvasás szándékával vettem magamnak. Sosem fogok a végükre érni.
Célok: a munkahelyemen minden nap felírom, mit kellene megcsinálni másnap, és egészen jól bejön. Kis mozgásteret is hagyok magamnak, de azért úgy találom ki a másnapi penzumot, hogy egy kicsit megerőltetőbb legyen, mint a megelőző időszakban. Ami kész, azt pipálom, és ez tovább ösztönöz.