Könyves bejegyzései 
Oktatás, Avas
Oktatás
Az a helyzet, hogy ha én most gimnazista lennék, könnyen lehet, hogy én is tüntetnék az új felsőoktatási koncepció miatt. Tegyük hozzá, hogy van benne logika, hogy megnyirbálunk keretszámokat, elsősorban anyagi okokból. Ebben a helyzetben mindenki ezt tenné egyébként. És abban is van racionalitás, hogy valamilyen mértékben itthoni munkára kötelezik az állami finanszírozásban diplomát szerzőket, de azt kell mondanom, hogy ez így nem jó. OK, legyen kevesebb jogász + más, de az már nagyon buta döntés, hogy csak itt és ott, két helyen az országban. Ezzel egyes régiókban élők kerülnek hátrányos helyzetbe. A röghöz kötésnek sem örülnék. Valóban sokan mennek el magyar diplomával, de többen pont azért, mert itthon nem találnak (megfelelő) munkát. Jó, valahogy ezt is szabályozni kell, de ez így nagyon radikális. Itthon marad munkanélkülinek? Majd ha nem lesz ilyen magas a diplomás munkanélküliek száma, akkor talán bevezethető ez a rendszer. (Egyébként Spanyolországban nagyon durva a helyzet, alapból 20% fölött van a munkanélküliség, a fiatalok körében pedig 40-50%-os. Az milyen?!)
Ez a böszme fülhallgató most ilyen menő?
Avas
Ez meg a másik böszme. Az agyam eldobom. Ezt még nem tudtam feldolgozni. Noooormális?
Adele, politika, belami, Ments meg!, Pilinszky
1. Idén még nem is foglalkoztam a Lédivel. Nem is akartam, de megláttam ezt, és itt azt írják, hogy az én kedvencem megmentette a világot, míg a Lédi semmiben nem lett első. Oh, mik vannak?! Amúgy csak én érzem, hogy a cikk írója is ekézi a Lédit? "...hát nem jött össze a furcsán lófejű énekesnőnek a nagy diadal" Én ilyet soha nem írnék... :)
2. Politikáról is írnom kellene, hogy tiszta legyen, miről mit gondolok. 979 nem fog írni, pedig én is iszom a szavait :), Aurelio nem blogol, warum csak bort iszik, de nem prédikál :), Captain meglepően tájékozott, de még mindig nagyon idealista. :) PaPe végre lekezdett politizálni, Custos is (csak nem a blogon), pedig őket eddig kevésbé érdekelte a politika. Szóval bebizonyosodott, amit korábban is mindig mondtam, a politikai megunhatatlan. :)
Nekem meg írnom kellene, mert nem védem a fost, erről korábban is nyilatkoztam, de az igazságtalanságot sem, és hazugságokat sem, jöjjön az bármelyik oldalról.
3. Olyan belamival kapcsolatos oldalt találtam, amit itt nem is közölnék, mert szerintem az is súlyosan sérti a személyiségi jogokat. Négy dolgot kérdezek csak: 1. Miért jó valakinek, hogy közzéteszi a szereplők valódi nevét, személyes adatait? 2. Miért van ennyi magyar?? 3. Aki elmegy forgatni, csak számít a következményeivel, nem? 4. A barátnők lenyelik, hogy apuci pornózik? Hogy van ez?
4. Sajnos se időm, se energiám nincs sorozatokra, de az is lehet, hogy már kiöregedtem ezekből. Pedig van belőle rendesen, sok jó is. Most van egy, amit ráadásul az én időmben (amikor ráérek, 23:10) adnak, és régen többször megnéztem, mert egész jó volt. Ráadásul korábban meleg szálat is belevittek. Nagyon pozitívan. Ments meg! Péntekenként szeretném megnézni. (Jó lenne, ha valaki nézné velem, hogy utána beszéljünk róla.) :P
5. Elkezdtem Pilinszkyt olvasni. Fantasztikus. Egy zseni volt. Mostanában őt fogom idézni.
Vonzásod definíciója
Egy végkép betört állat hátán
egy végkép betört állat lovagol.
Levél
Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád. Evangélium.
Gyönyörű vagy. Semmit se értek.
Csak jóság van, és nincsenek nemek.
Újra és újra sírok. Nem miattad.
Érted. Értem. Boldogok, akik sírnak.
Szállást adtál egy éjszakára;
megszálltál mindörökre.
Homofóbia Magyarországon
Könyvünk az első magyar nyelvű kötet, melynek központi témája a homofóbia, azaz a homoszexualitás kulturális leértékelése. Szerzőink, akik között találunk többek között antropológust, biológiatanárt, filmtörténészt, jogászt, levéltárost, neveléstudományi szakembert, nőtörténészt, pszichológust, szociálpolitikust és szociológust, többféle diszciplína felől közelítve tárják föl a Magyarországon is tapasztalható homofóbia különféle aspektusait. Könyvünk célja a gondolatébresztés és a közös gondolkodás arról, hogyan lehet(ne) minél hatékonyabban visszaszorítani a homofób társadalmi kirekesztés különböző formáit a mai Magyarországon.
SPF: olvasta már valaki?
(A kiadónál 2200 Ft a Bookline-nál 1870 Ft.)
Bárdos a melegekről
B.A.: Attól még nem baj, ha bemutatjuk ezeket. A Barátok közt például sokkal többet tett a melegek elfogadásáért Magyarországon, mint bármilyen más emberi jogi szervezet vagy okos kampány. Ha azt látják az emberek nap mint nap, hogy ez normális - és miért ne lenne az -, akkor már nem lesz téma, hogy valakinek milyen szexuális szokásai vannak.
hvg.hu: A könyvben mégis mintha külön figyelmet kapna a kollégák homoszexualitása.
B.A.: Csak mert ez van a médiában. Nem akarok általánosítani, de nyilván megvan ennek az oka: talán a meleg emberek közt sokan tehetségesek? Ehhez a szakmához mindenképp.
Forrás: HVG
SPF: biztos sok a tehetséges, csak ne lenne annyi rosszindulatú pletyka, hogy mennyien be/fels***ták magukat a médiába(n). Amúgy igaza van.
A hűséges férfi
Annak ellenére, hogy borzasztóan le vagyok maradva könyvolvasás ügyileg, ezt is elolvasnám, mert megfogott Molnár Petra ajánlója a Heti Válaszban, idézem:
"A mai nők szótárában talán oximoronnak tűnhet a kifejezés: hűséges férfi, aki örökké szeret egy nőt? De valóban csak így lehet hűséges egy férfi? Kőrösi Zoltán most megjelent kötetében apró élethelyzetekben tárja fel a hűség ezer arcát: azt a szívós bátorságot, amellyel egy férfi kiáll az elvei, a szokásai és a hite mellett. A kortárs magyar irodalomban ritkaságnak számítanak ezek az egyszerre melankolikus és mégis boldogságról szóló novellák, amelyekben az író szinte fényképszerűen rögzíti emberi sorsfordulók legfontosabb pillanatait.
A leggyakoribb helyszíneket Kőrösi korábbi novelláiból már jól ismert zajos, koszos város, Budapest adja, amely még az évszakok múlásával sem változik: átforrósodott aszfalt, eső áztatta terek, gőzölgő csatornafedelek az állandó tanúi az emberek magányba forduló életének. A magány viszont sosem olyan kínzó, mint az az érzés, hogy rövid életünknek nem volt értelme, hogy csak éltünk, nem pedig megéltünk.
A robogó, kattogó és fullasztó városban elviselhetetlen, hogy folyton "érezni kell a létezést", de inkább a robaj, mint a süket, mozdulatlan, tompa némaság. A sokszor igaz történeteket bemutató novellák arra keresik a választ, hogy mihez és miért érdemes hűségesnek lennünk.
(Molnár Petra, Heti Válasz)
Ha már feldolgozta valaki, szívesen olvasnám a véleményét, kritikáját.
Mellettem elférsz
Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. - írja az egyik kritika.
A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. - szól az ajánló.
Olvasta már valaki ezt a frissen megjelent könyvet?
Egyébként abból kiindulva, hogy egy rádióban nagyon hosszan és szépen beszélt a meleg szerelem beteljesülésének szépségéről, és ennek elfogadásáról, továbbá egy interjú szerint a Rudasba jár gőzbe, óriási Özpetek-rajongó, és Nádasdy Ádám a legszigorúbb kritikusa, nem kizárt, hogy Grecsó szintén zenész. De nem akarom hírbe hozni. :)
Pilinszky örök
Hónapokkal ezelőtt vettem egy könyvet Pilinszky János összes verse címmel, de nem kezdtem neki. Régen is szerettem, tudtam, hogy ismét jó lesz, de mégse olvastam bele. Aztán jött ez az álom, és újra felfedeztem. Az első verset az álomban, a másodikat az álom után találtam. Nagyon tetszik, valamit tudott, Pilinszky tényleg örök.
Azt hiszem
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkűl.
Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szive a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedűl lett.
Nem szabadúl már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Mikulásra
- Mum, I'd like to send this list for Santa Claus! How can I do it?
- Well, let's see! Have you got an envelope?
- Yes, Mum!
- Put the adress on it!
- Where to?
- Well, your name and address comes to the upper left corner of the envelope. Do you know Santa Calus's address?
- Of course, Mum!
- Then indicate it at the lower right corner. And don't forget the country code!
- Yes, Mum! Can I drop into the pillar box?
- What about the stamps?
- Oh, Mum! You know that Santa Claus is not real! Why should I waste my pocket-money on spamps?! :)
(Részlet Takács Erika Angol társalgási zsebkönyvéből. Nemrég olvastam, hát nem aranyos? :P)
kórházi könyvek 2.
Akkor a másik két könyvről. Az egyik Fabricius Gábor Puha Neon Fejlövés c. könyve, ami a sikeres emberek perverz látszatvilágáról szól - novellák formájában. Ez talán érthetetlen első hallásra, de lássunk inkább egy-két részletet egy interjúból: 
"A sikeres emberek attól sikeresek, hogy remekül alkalmazkodnak az élethez. Vasalt inget vesznek fel reggel, és kitakaríttatják az autóikat. Általában síelni is elutaznak, vitorláznak, meg lenéznek nyáron a tengerpartra egy kicsit. Sportolnak meg fodrászhoz járnak, és sokat tapsolnak. (...) A hajuk az identitásuk. A sikeres embereknek van még másuk is, ami megmutatja, hogy sikeresek. Ilyen például a nagy és nehéz órájuk vagy a drága töltőtolluk."
Kiemelném: "A hajuk az identitásuk" - ez kész. :)
"A könyv a társadalomról szól, a nyugati civilizáció alapjáról: a pénzről, hatalomról, szexről, médiáról, agymosásról. Azokat a pontokat kerestem, ahol ezek a fogalmak tetten érhetőek. Baromi nagy baj van a világgal, az egészséges fogyasztás helyett a fogyasztásra nevelés folyik, és mindeközben eltűnnek a közösségek őszinte kapcsolódási pontjai, a kulturális motívumok. A fogyasztás az identitásunkat is felülírja. Látom, hogy az öt éves fiamat is mi motiválja..."
"Nem vagyok nagy társaságba járó, sőt, magányos típus vagyok. Az embereket és az őszinte kapcsolatokat szeretem, utóbbi ritka ebben a világban." Itt kissé magamra ismertem.
"A siker és a pénz elválaszthatatlan fogalmak a könyvben. Egyenlőségjel van a kettő közt?
- Nem szerintem van egyenlőségjel, hanem eszerint a beteg világ szerint. Látom, milyen erőket mozgat meg egy lapos képernyős tévé akció a Tescóban. Látom, milyen műsoroknak óriási a nézettsége. Perverz az egész."
Érdekel ez a könyv, el fogom olvasni. A jövő héten meg is rendelem. Nem mintha nem állna itt egy csomó könyv, amit el szeretnék olvasni. :) Ezzel elárultam, hogy nem ezt a könyvet vittem a kórházba, hanem Böjte Csaba Ablak A Végtelenre c. művét, ami valójában egy nagy-nagy interjú vele, rengeteg remek verssel "illusztrálva" (Ady Endre, Mécs László, Weöres Sándor, József Attila, Sík Sándor, Pilinszky, Babits, Radnóti stb., stb.) Már a bevezetés is érdekes:
"Meggyőződésem, hogy valójában nincs istentagadó ember, viszont nem kevesen vannak, akik hamis képet kaptak Róla, és ezt a torz képet utasítják el. Lehet-e szeretni egy olyan Istent, aki megszállottan bűnre vadászik, és büntetésekkel, csapásokkal sújtja a gonoszokat, az ártatlanokat, az igazakat egyaránt? Lehet-e hinni olyan Istbenben, aki alszik az Égben, vagy megtörten szemléli teremtményei vergődését? Lehet-e bízni egy olyan Istenben, akinek lesújtani "fáj a karja"? (...) Ki az Isten? Milyen az Isten? Ha van, mit kér tőlünk?"
Aztán ilyen vicces történettel kezdődik:
"Az öreg néni letérdel Szent Antal szobra elé és kéri: "Küldj nekem száz lejt, olyan nagy szükségem van rá!" Meghallja ezt egy elvtárs, és azt mondja neki: "Ejnye, mama, nem gondolja, hogy a XXI. században szégyen egy szobor előtt imádkozni, segítséget kérni? Inkább adok a pártom nevében ennyi pénzt!" Zsebébe nyúl, de csak 98 lej van nála, és azt oda is adja. A néni megszámolja és a szobor felé fordulva így ad hálát: "Köszönöm, Szent Antal, hogy küldtél pénzt, de legközelebb ne az elvtárson keresztül tedd, mert lám-lám, két lejt ellopott belőle!"
Komolyabbra fordulva:
"Akármerre keresgéltem, azt láttam, hogy igazából csak azok az emberek kiegyensúlyozottak, akik Istent keresik, az ő közelébe élnek."
"Mi értelme van annak hogy egy fiú beleszeret egy lányba?! Nem tudom. Miért jó az Istenhez bújni? Nem tudom." Ennyi. :)
"A szenvedésre elsősorban a mi lelkünknek van szüksége: a tűzben próbálják, tisztítják meg az aranyat. A szenvedés közepette az ember sokkal tisztábban látja döntéseit, életét, és olyan új elhatározásra juthat, amely magasabb szintre emelheti a létét."
No, befejeztem az idézgetést, úgyse lehet eleget idézni. Bölcs és jó ember, érdemes rá figyelni. Az már más kérdés, hogy bent 10 oldalnál többet nem tudtam olvasni, mert hamar szédülni kezdtem - akkor kissé le voltam gyengülve... Örülök, hogy ezt vittem be, tényleg segített. Csak ajánlani tudom.
Köszönöm az énértem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sirást,
Köszönöm tört szivü édes anyámat
Fiatalságomat és bűneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozom senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm (részlet)
* Ady eredeti szöveggel
** Ady-t nagyon szeretem
*** Sok volt az idézet, de legalább beszélnek helyettem
Kórházi könyvek 1.
SPF egyedül volt
Szegény SPF! Nem is tudja, miről maradt le, mikor magányos kórházi óráiban nem vette kezébe Paulo Coelho legújabb könyvét, A győztes egyedül van-t, (amelynek magyar fordítása- csak úgy, mint a többi könyvé is- hagy maga után kívánnivalókat- mindenkinek ajánlom Coelhot legalább angolban olvasni, vagy eredeti portugálban).
Mivel van már tapasztalatom (sajnos nem is kevés) a kórházi ágyak, szobák, folyosók és épületek nyomasztó légköréről, nagyon nagy hibának tartom, hogy nem vitte magával ezt a könyvet. Ha elvitte volna, minden bizonnyal valami vigaszfélét nyújtott volna neki a könyvben leírt ún. "Normális dolgok listája”, amelyeket magára is vonatkoztathatott volna, de mivel ezt elmulasztotta megtenni, nos, szemezgessünk a lista pontjaiból és elemezzük ki őket SPF-re nézve :)
6. Botoxot használni. Nos, kedves SPF, a bókokat illik viszonozni, főleg akkor, ha őszintén mondjuk, amit mondunk :) A korodhoz képest igen jól nézel ki, bár ez felvet néhány kérdést, mint például ezt: Hogy lehet valaki 27 évesen ránctalan? Vagy ezt: Hogy lehet, hogy valaki máris ilyen magas beosztásban dolgozzon a munkájában relatívan fiatal kora ellenére? Nos, kedves SPF, kérlek nézz magadba és valld be: igenis használsz botoxot!
7. Megérteni, hogy a hatalom sokkal fontosabb, mint a pénz, és a pénz sokkal fontosabb, mint a boldogság. SPF szívem, ezt mintha csak neked írta volna a drága Paulo bácsi. Ejnye- ejnye. Megértem én, hogy sokan csak legyintenek a Pénz nem boldogít! frázisra, mondván: Inkább veszek magamnak kaját és élek, mint hogy boldog legyek és éhen haljak!, de a Te esetedben már régen nem erről van szó… Aki minden másnap kiruccan valahová élvezni korlátlan anyagi forrásai nyújtotta lehetőségeit, és így nincs fent MSN-en hogy beszélgessen velem, nos, arról megvan a véleményem…
13. Kritizálni mindenkit, aki megpróbál más lenni. És még folytathatnám: egoistának hívni és a kora miatt csúfolni, lenézni és azt hinni, nem tud legyőzni téged Honfoglalóban…
15. Elhinni mindent, ami nyomtatásban megjelenik. Vagy egy blogon. Elmondom, ha eddig nem esett le: SVityó és én sosem értünk úgy egymáshoz. Akármit is írtunk. Megértem én, hogy a fejed kong, mint egy törzsi dob, de azért ennyit elvártam volna… még hogy én, a szemérmes kis nyunyó, aki erkölcsei felett oly elszántan őrködik… még a feltételezés is vérlázító!
22. Meggyőződéssel hinni, hogy minden gazdag ember tele van pénzzel. Elég csak rám nézni. Nem vagyok tele pénzzel. :) Ne indulj ki magadból, mert téves konklúzióra fogsz jutni. Nem vagy híres, csak tele vagy pénzzel. :D
30. Az idő előrehaladtával egyre bölcsebbnek képzelni magunkat, akkor is, ha még annyi tapasztalatunk sincs, hogy tisztában legyünk vele, mit csinálunk rosszul. Egyre inkább az az érzésem, hogy ezt a könyved az öreg Paulo csak Neked írta, egyetlen SPF-em. Ékes példája ennek minden beszélgetésünk. Nagyon okosnak hiszed magad, de mindig megfutamodsz, ha kihívlak bármilyen játékra, ami az intelligenciát méri fel…
35. Szidni a közlekedést. “Elnézést, amiért a magamfajta alantas söpredék is be meri piszkítani a vonatot, amelyen Nemes Személyed utazik. Bocs, hogy megszülettem, ígérem, többet nem fordul elő.”- minimum ilyen mondatokat vársz mindenkitől, akivel együtt utazol a Kócsag Intercity-n, mindezt persze térden csúszva… Ideje lenne tényleg komolyan elbeszélgetnünk arról, hogy kettőnk közül ki is az egoista.
SPF! A kórház egy olyan hely, amely elgondolkodtatja az embert az életéről és arról, amit eddig tett. Segít átértékelni az életet. Persze csak akkor, ha a beteg nem csak fekszik az ágyán, mint holmi fadarab, és várja, hogy kiszolgálják. Ha eddig nem tetted meg, most nagyon gyorsan olvasd el Coelho új könyvét!
Természetesen mindez csak vicc. SPF-re nem igaz a fenti pontokban leírt negatív tulajdonságok egyike sem. Inkább rám igazak, de ez már részletkérdés. :)
- - -
Eddig Captain írása. Két dolgot emelnék ki. Az egyik az utolsó két sor, idézem: "SPF-re nem igaz a fenti pontokban leírt negatív tualjdonságok egyike sem. Inkább rám igazak." Valóban, igazolom. Tényleg rá igazak. :P A másik, amit kiemelnék, az az utolsó előtti bekezdése a kórházról. Perfect. Köszönöm, Kicsi Kapitány, ügyes vagy. :) Csak azért nem mondok többet, mert nem akarom növelni az egodat. :) Persze jogos lenne a kérdés, hogy azt lehet-e még?! Lehet. Mindent lehet. :) A határ a csillagos ég, bár a csillagokat ne így érd el. Akartam még írni két másik könyvről is, de ez így annyira egyben van, hogy azt külön írom meg. Abból kiderül, hogy melyik is nyerte a kórházi vendéglátást, mert ugye nem Coelho. Közben még mindig a botoxon meg a többin (ráncok, pénz...) rágom magam, hogy jutnak ilyenek az eszébe...?! Valahol elromlott ez a fiatalság, én mondom. :) De azért a szíve a helyén van.
