Az amerikai bejegyzései 
Az amerikai
Félve ültem be a filmre, mert elég lehúzós kritikákat olvastam (Index, mi más... szegények, nem értették, vagy nem vágják a filmművészet ezen részét.), és a szakértő is azt mondta, hogy ez nem egy jó film, és dög unalom az egész. De a barátnőmmel együtt vagyunk annyira Clooney rajongók, hogy a negatív előjelek ellenére megnéztük. Nem bántuk meg. Kétségtelen, hogy ha valaki ránéz a plakátra, megnézi az előzetest, egészen más filmre számít, mint ami valójában. Nem egy pörgős akciófilm, sokkal inkább egy művészfilmes krimi. De annak nagyon jó. Ritkán látni ebben a kategóriában filmeket. Gyönyörű vágóképek, egyes jeleneteknél remek művészfilmes megoldások. Igen, sokszor lassú a film, de szép. (A giccses pillangós rész pedig inkább mókás, mint romantikus.) Azért izgalmak is vannak, nem olyan unalmas ez a film. Ráadásul a vége abszolút nem amerikai filmes befejezéssel zárul. A történeten sokat lehetett volna még javítani, nem voltak nagy fondorlatok, ez igaz. De voltak hangulatos olasz kisvárosi (falu?) képek, szép női mellek (:P), félmeztelen Clooney (nem hoz lázba), fegyverropogás (lázba hoz), bűnbánó pap (ami Captainnek és Lostnak is tetszene), és aki ilyen bölcsességeket is mond a gazdagság kapcsán:
Gazdag ember az, aki Istent hordja a lelkében.
Furcsa, hogy pont egy ilyen filmben jön szembe az okosság. Clooney pedig hozta azt, amiért szeretem/szeretjük: elegáns, stílusos, bölcs, laza, okos, ügyes, tovább is van, mondjam még? :) Egyszerűen olyan megjelenése és a hangja van, amiért be kell ülni a moziba. 7/10.
A film után még megnéztem pár oldalt, hogy tényleg csak nekünk tetszett-e a film, de nem. Mások mellett a Filmbuzi is jót írt róla. Idézem (részlet): "Amit el szeretnék mondani róla, hogy a lassúság mellett egyszerűen gyönyörű a film." Köszönöm. Úgy látszik, a buziknak tényleg jobb a művészi érzékük. Haha. :)
