facebook bejegyzései 
Vége a Facebooknak!
Mindig mondtam, hogy vigyázó szemünket az ifjúságra vessük. Ők azok, akik változásokat tudnak elérni, forradalmakat indítanak el, meghatározzák a jövőt, stb. Tegnap estefelé egy rakás nyunyó ment tüzijátékot nézni. Közben beszélgettek:
Ny1.: - Te mégis hol olvastad, hogy 8-kor lesz a tüzijáték?
Ny2.: - A Facebookon, mi?
Ny3.: - Igen, ott.
Ny2: - Jaj, te, a Facebook a legbutább dolog a világon! (sic!)
Upsz, akkor ennek vége. Mondjuk az aggasztó, hogy a Facebookon néznek utána, hogy mikor kezdődik a tüzijáték... Ami köztudottan 9-kor kezdődik.
Szép külső, kongó ész, haha.
(Ha már Fb.: milyen "diktatúra" van itt Európában? Nem lehet szabadon lájkolni. Nahát.)
Másnaposok, Zara, múlt, rádió, Pén, zene
1. Úgy vártam a Másnaposok 1-et, hogy hűdejólesz, mert mindenki áradozott róla. Aztán Lost (akivel mindig véletlenül találkozunk a vársoban) volt az első, aki mondta, hogy nem olyan nagy szám, és ezzel el is ültette a bogarat. Megnéztük. Tényleg nem estem hasra. Majd jött a második rész, az egy fokkal jobb volt, de egy 6-osnál nem tudnék többet adni. A legjobban a vége tetszett, a képes rész. De látni kellett már ezeket, és a lényeg azon van, hogy megnéztük. Bradley Cooper egész sármos, és Justin Bartha sem panaszkodhat. :)
2. Zara - Sale - 14.000 helyett 4.000 HUF, megéri.
3. Régen, amikor még kezdő zenész voltam, valahogy rátaláltam az iwiw-en egy fiúra, akire mindig úgy tekintettem, mint valami görög félistenre. Elég gyakran ránéztem, van-e új képe, hol járt, stb. Mindig vágyakozva tekintettem rá. Soha nem ismertük egymást. Én tudom a nevét, tudom, hogy meleg, ő semmit nem tud rólam. Eltelt pár év. Mit ad Isten, mostanában elég gyakran (kétnaponta) együtt utazunk a munkahelyem környékén. Fura élőben látni, bár nem néz ki rosszul, de se nem görög, se nem félisten, és még meg is nézett. Nem tudom megfogalmazni, hogy mit éreztem akkor. Elégtétel, megnyugvás, de tényleg nem tudom szavakba önteni, nagyon érdekes érzés. És a legjobb az, hogy már nincs szükségem rá, és még meg is nézett, őrület. Ugye értik, amit mondok?
4. Rádióban, én? Nem tudom elképzelni. Még. :)
5. A Facebook folytatja. De már angolul teszi föl a kérdést! Fri - Pén, LOL.
6. Egy kis filmzene bééélabának. Amikor még a Cafén hallgattuk az egy órás filmzenés műsort, de rég volt, jó is volt. Műsor sincs már, Café sincs már.
Ke
1. Annyira tisztelem anyuban, hogy ha hibát követ el, nagyon hamar bocsánatot tud kérni. Nálam ez olyan nehezen megy...
2. Miután kiderült, hogy minden bizonnyal a csírák okozták ezt a járványt, talán lenyugodnak a kedélyek, és újra kelendő lesz a magyar zöldség. Bár az eddigiek alapján semmi sem biztos, de ne rohadjon már meg a finom magyar áru. Én eddig is nyugodtan ettem paradicsomot, uborkát. Csírát eddig sem ettem. Nem vagyok én csíra, haha. :)
3. Ez egy igen jól sikerült kis videó. Sydney is nagyon szépséges. Ezt a nyüzsgést és sokféleséget kifejezettem szeretem a nagyvárosokban. (0:25 foci, 1:05 iPhone a karon, 1:06 fiúka, 1:08 ferences szerzetes, 1:20 fehér galamb vagy sirály.) Sokkal inkább a városról szól, mint a Zaráról.
4. Mostanában a Facebook arra kér, hogy segítsünk a fejlesztésben. (Segítetek?) Az eddigi két kedvencem:
Az első rémes, a második meg Ke, érted, Ke, ez kész... :)
Rózsa, dilemma, tejberizs, blog, foci, Milka, én
Van egy sivatagi rózsám, amit még tavasszal vettem egy dísznövény kiállításon. abban a hitben voltam, hogy élvezni fogja a nyarat, és reménykedtem, hogy esetleg virágozni is fog. Virágot nem hozott, a levelei elsárgultak, lehullottak. Szerencsére nem az összes, de már azon voltam, hogy kidobom, mert annyira szarul nézett ki. Erre jött az ősz, kevesebb napfény, hűvösebb klíma, és fejlődésnek indult. Úgy látszik, nem a meleget és a napfényt kedveli, hanem a hideget és a sötétet. Adtam neki egy új esélyt. Vagy ő nekem. :)
Dilemmám úgy áll, hogy kölcsönösen tudjuk egymásról. Ennyi.
A politikai bejegyzés coming soon. :)
A heti főzőcskézés csúcspontja a tejberizs volt. Egyedül csináltam, de sok segítséget kaptam Dr. Oetkertől. :) Ezzel mindent elárultam, de finom volt.
Kicsit sok blog tűnik el mostanában. Mi van veletek? (Mire leírtam, Tamás visszajött!) Új linkeket is ki fogok rakni, ha végre lesz rá energiám.
Látta már valaki ezt a Zuckerberg-filmet? Jó?
Focin totál szétrúgták a lábamat, ami kis túlzással azt jelenti, hogy az egyiken nincs olyan pont, ami ne lenne nyomásérzékeny, amellett, hogy kék-zöld-sárga-piros színben tündököl. De sebaj, a harc az harc. Az öltözőről meg annyit tudnék mesélni, de inkább nem teszem. :)
Vajon mennyire vagyok szentimentális ha az új, osztott Milkáról az jutott eszembe, hogy az egyik a tiéd, a másik az enyém? Csak később láttam, hogy mi van ráírva: for now - for later.
Blog. Szolgálati közlemények, kérdések
Facebookon valaki közzétette ezt a bejegyzésemet. Nem tudom ki, de érdekelne hol hirdetik.
Tudom, hogy sok a napi két bejegyzés, de ha blogolhatnékom van, akkor írni kell, nincs mese.
A 3 rövid kérdésre továbbra is várom a szakértők válaszait, bár eddig elég egyértelműek a válaszok.
IO, a legtöbb komment funkcióról nincs híred? Még mindig bénáznak? Mert nekem továbbra se működik...
Lostnak üzenem, hogy valamiért nem lehet kommentelni a blogjába. Én próbáltam, de nem ment. (Ha nálam a hiba, akkor visszavontam.)
Mexx-nek üzenem, hogy térjen vissza. :)
Custost kérdezem, hogy ha már egy hónappal előbb kiment, nem akar gyakrabban életjelet adni magáról? :) Elég az a napi 3 euró kajára?!
LEQ-től kérdezem, hogy most, hogy se suli, se meló (még), mivel fogsz foglalatoskodni, netán a bloggal? :)
Vajon Teo olvas még blogokat? Az ifjak már biztos nem emlékeznek rá.
Függőség?
Tegnap olvastam egy hírt, hogy egy kutatás szerint "Növeli a stresszt és súlyos függőséget okoz a közösségi portál". A hír olvasása közben jót mosolyogtam, főleg itt:
"A nyolcszáz diákot számláló Harrisburgi Természettudományi és Műszaki Egyetemen (Pennsylvania állam) a Facebook-szünet alatt a hallgatók zöme úgy viselkedett, mint az órák után cigarettázni somfordáló nikotinfüggők: ki-kisurrantak, hogy okostelefonjaikon ellenőrizzék az üzeneteiket."
Engem ez nem fenyeget, nem vagyok ennyire függő, csak néha ránézek. Erre ma este nem ment. Na, mi lesz már - bosszankodtam. Megnéztem az Indexet, hátha írnak valamit róla, és tessék:
"Többen is arról számoltak be, hogy a Facebook nem elérhető csütörtök este, más felhasználóknak csak akadozik a szolgáltatás."
Türelmetlen voltam. Vagy függő lettem? :)
ReGeneráció 2.
A tegnapi esemény fénypontja a kreol bőrű, fekete hajú, lila pulóveres fiatalember volt, akinek legalább egyszer sikerült a szemébe nézni, és fordítva. :)
De ami utána a Mammutban volt... hmm, csak kapkodtam a fejemet. Jó, a Mammut mindig ilyen volt, jómódú burzsuj fiatalok gyűjtőhelye. De ez nem minden, mintha egy katalógusból jöttek volna ki, vagy egy modellügynökségnek lett volna castingja. Szédültem rendesen. :) Nem szabad, hogy ez túlságosan elvigye az embert, de azért egy nagyon erős OMG élményem volt.
Mint ahogy szeptember 16-án 18 óra 14 perckor a 4-es villamos utolsó két megállójánál (Allee felé), ahogy egy szintén OMG fiúnak sikerült elkapnom a tekintetét, és fordítva. Egyedi, teljesen fekete dizájnos órája volt amire nagyon büszke volt - ha netán magára ismerne a szőkésbarna illető. :) Kivételesen nem vártam Hegyi Barbarát, hogy bemondja, hogy fájnöl sztéjsön, gudbááájhh. Pedig annyira izgatóan mondja. :) Másnak is tetszik, már Facebook-oldala is van mindkét végállomásnak: Moszkva tér, Fehérvári út. Mik vannak?! Na jó, mára befejeztem a hülyeségeket. :)
Final station. Goodbye.
ReGeneráció 1.
Elmentem erre a Regeneráció nevű rendezvényre. Bővebben: Kormányzati Karrier 
Expo és Nemzetközi Konferencia. Azok közé a balekok közé tartozom, akik hivatásként is el tudják képzelni a közigazgatásban való munkát, és ezt akár szolgálatként is fel tudják fogni. (Zárójelben: jelenleg a versenyszférában dolgozom.) Nagyon profin beharangozott kampánya volt, plakátok, interaktív blog, folyamatosan frissülő Facebook-oldal. Miután megtudtam, hogy ki koordinálta az egészet, már értettem, hogy miért ilyen profi az egész. Amerikából hozta az ötleteket. Én már nem voltam ilyen interaktív, inkább csak figyeltem, olvastam, dumáltunk egy kicsit a haverommal. Mondjuk a Honvédelmi Minisztérium pultjánál ott állt egy csomó magas rangú katona, egyenruhában, szigorú tekintettel, hát ki az, aki kérdezni meg tőlük?! :) Jó, ha nagyon akartam volna, nyilván kérdeztem volna, de katona már nem akarok lenni, pedig még ma is az egyik legszebb hivatásnak tartom, hogy Ott essem el én, A harc mezején. Egyébként igen szép életpályát kínálnak azoknak a katonáknak, akik tanulnak. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjat is nagyon jó dolognak tartom. Rengetegen jelentkeztek rá, de csak 300 hely van. Mondjuk ilyen ínséges időkben ez se rossz. Olyan nagyon sok új infóval nem gazdagodtam, de Lenin - talán egyetlen igazi - bölcsessége ma is aktuális: Tanulni, tanulni, tanulni... (kell - a szerk.)
és te, tudod mi az a twitter?
Ha ezt a kérdést 1,5 évvel ezelőtt felteszi nekem valaki, azt válaszoltam volna, hogy nem tudom mi az. Aztán szép lassan tudomást szereztem róla, kóstolgattam, nézegettem, ma meg már minden ott zajlik. Előbb Amerikából jöttek a hírek, hogy a tweet így-úgy, különféle botrányok, bejelentések stb., de nálunk még nem volt nagy téma. Múlt héten aztán ütött az első hazai twitter botrány. A T-Mobile leállást követő T-Mobile-Vodafone tweet/retweet (tejóég milyen szavakat használok?! :P) csörtéből leginkább a Vodafone jött ki rosszul, míg a marketingest felemelte az online közösség - talán jogosan. /Online közösség? Hm, ma már majdnem mindenki online, nem?! Majdnem./ Bár kirúgták, nem hiszem, hogy sokáig maradna munka nélkül. Aztán jött a következő hír, hogy a Google magyarországi vezetője is távozik, s mindezt hol jelentette be? Na hol? A saját twitter oldalán. Egészen különleges írással. :) No, és akkor látom, hogy LEQ is twitterezik. Lassan mindenki, csak én nem. Már kezdem úgy érezni, hogy kimaradok valamiből... :) Bár minek csicseregjek, ha a blogon sem csicsergek. Egyébként a twittert legalább könnyebb kimondani, nem úgy, mint a tumblr-t, ahol szintén már majdnem mindenkinek van egy oldala (lásd SViktor). :) A facebook-ról meg nem is beszéltem, de lassan azt is kezdem felfedezni, már 69%-ban aktív vagyok. Tök jó dolgok ezek. A freeblog új szerkesztője még nem működik igazán jól, pl. képet sem enged feltölteni, ill. ha fel is töltöm, eldugja valahova, ahonnan nem tudom beszúrni. Ez már annyira nem jó dolog, pedig egy twitteres csibét szerettem volna berakni... Update: sikerült. :)
