SPF 2.0

• Blog oldal
• Archívum
• 

Mozart, cigi, Ozon, film, Legend, élni - e heti

Ha Isten akarja, akkor én is akarom!

Wolfgang Amadeus Mozart >

1. Hm, Mozart nem csak a zenéhez értett.

2. Megint egy kisebbség tagja vagyok, de ennek most kifejezetten örülök:

"Az EU 100 millió dohányosából 2,4 millió magyar, és míg az unióban 27 százalék a dohányosok aránya, a magyaroknak 30,5 százaléka. Az is kiderült, hogy a 20-29 éves korosztály dohányzik a legnagyobb arányban. A kutatásban 10-19 évesek is részt vettek, és bár közülük is már minden második cigarettázik, a 20-29 éves korosztályban a dohányosok aránya még magasabb, 59,9 százalék volt."

De durva, a korosztályom 60%-a cigizik... Kár. :( (Forrás) Mint a cikk is bizonyítja, Európa nyugatibb felén már tudják, mit kell tenni.

3. Most, hogy Özpetek megvolt, François Ozon a következő célpontom. :) Ő is sok meleg témájú filmet készített, és szintén zenész - ennyi a hasonlóság köztük. Az egyik filmjét még a régi blogomban reklámoztam, ezt itt is meg fogom tenni, mert érdemes.

4. Ha már mozi, van egy vágyam: egy művészfilmben szerepelni.  Pedig nem vagyok színész, és könnyen lehet, hogy tehetségem sincs hozzá, de egyre erősebb ez a vágyam. Fura. Talán egyszer teljesül.

5. Semmit sem sikerült megvalósítanom a többet fogok pihenni célkitűzésből. Elkeserítő, mert a jövőben sem látom a kivitelezés lehetőségét.

6. Hétvégén újabb földrengés várható, én szóltam. Most egy kicsit elmentem élni, megélni.

De szeret(t)em ezt a klipet. Jó hétvégét! :)

Mindenszentek

Sokan még mindig azt hiszik, hogy ma van halottak napja, és ezért van munkaszüneti nap, de nem így van, ma mindenszentek ünnepe van, halottak napja holnap lesz. Miről/kiről is szól ez a mindenszentek napja? A válasz nagyon egyszerű: minden igaz emberről. Ennyi. Mindenkiről, legyen az vértanú, áldozat, vagy csak egy egyszerű hétköznapi ember, aki igaz életet élt. Halloween semmit nem jelent nekem, a tökkel sem igazán tudok mit kezdeni, de mindenszentek napját az egyik legszebb ünnepnek tartom. Zene a névtelen szenteknek és mindenkinek:

Foci, viszketés, tz vs. zh, bányászok - eheti

Focin nyertünk, aminek nagyon örültem. Úgy látszik, hogy ami régen természetes volt, ma már nem az, örülni kell neki. Így múlik el a világ dicsősége? Azért remélem nem. :)

Tudja valaki, hogy mi az, ami a viszketés során felszabadul az ember szervezetében? Mert az nagyon jó. Abból az anyagból kéne. :) Most mindenki vakargatja magát. :D Pedig csak akkor olyan jó, ha viszket, és úgy vakarod.

Kondiban mondja nekem a kis 17 éves, hogy milyen sok TZ-t kell írnia. Belegondoltam, hogy amikor én TZ-ket írtam, még nem rövidítettük, és amikor először hallottam a TZ kifejezésről, én már rég ZH-kat írtam. :)

Hihetetlen volt, ahogy kimentették a chilei bányászokat. Mindegyiküknek úgy örültem, mintha honfitársaink lennének, vagy bármilyen kötődésem lenne hozzájuk, pedig nem, csak a szimpla emberi szolidaritás erősödött fel bennem, de nagyon. Ráadásul élőben követhettük az egészet. Azóta sok új infó derült ki róluk, pl. ez is szép:

Urzúának, a csoport vezetőjének az volt a filozófiája, hogy a sorsunkat el kell fogadni. Minden nap elmondta nekünk, hogy legyen erőnk. Azt mondta, hogy ha megtalálnak, akkor az a sorsunk, ha nem, akkor az volt számunkra megírva. A felszín olyan távol volt, hogy nem volt semmi remény. Az erő magától jött, soha nem imádkoztam előtte, de akkor megtanultam imádkozni, hogy közelebb kerüljek Istenhez – mondta.

Majd elolvasnám azt a könyvet, amit együtt írnak, vagy róluk írnak. Egy része biztos a pszichológiai könyvek része lesz.

Kaptam egy mosolyt Istentől

Senki nem fogja nekem elhinni és le se kellene írnom, de mégis megteszem. Tegnap gyakorlatilag én kapcsoltam le a villanyt a cégnél, vagyis én voltam az utolsó, estig bent kellett maradnom. (Ez a villanykapcsolás csak nagyon képletes, mert éjjel-nappal fegyveres őrök védik az épületet.) Az utolsó 5 percben már csak a végét vártam, kiléptem mindenből, beraktam egy jó zenét, és az ablakhoz mentem. Gyakorlatilag az üvegnek dőltem, és felnéztem az égre. Sötét felhők jöttek, már elérte a viharfelhő Budapestet. Egy kis lyuk volt a felhő közepén, ott éppen pislákolt a Nap, kis fényt adva, bele lehetett nézni, annyira gyenge volt. Ebben a pillanatban elmondtam egy rövid imát, ami kb. így szólt: "Uram, te vagy az igazi főnök, legyen minden úgy, ahogy te akarod." Majd lehajtottam a fejemet. Ezután azt vettem észre, hogy feléled a Nap, a felhők közötti kis lyuk - amin keresztül addig  csak pislákolt - kitágul, és hirtelen olyan erős fénnyel árasztott el mindent, hogy nem is tudtam felemelni a fejemet, lehetetlen volt belenézni. A napsugarak mindent elborítottak. Nem hittem a szememnek. Ebben a pillanatban éreztem azt, hogy ez egy nagy mosoly Istentől. Végtelen nyugalom és öröm töltött el. Lehet, hogy kegy kívülállónak ez egy  szimpla természeti jelenség lenne, de nekem a hittel és az imával együtt egy isteni mosollyá változott. Az ateisták kételkedhetnek, a teisták gyönyörködhetnek. :)

Van Isten?

(Isten, csak a címben kicsivel írja.) Minden értelmes ember fölteszi magának ezt a kérdést. Valaki már gyerekkorában komolyabban foglalkozik vele, más csak később. Szerintem kétféle ember van: 1. aki hisz Istenben, 2. aki még nem hisz Istenben. (Ilyen értelemben a "már nem hisz Istenben" is ebbe a kategóriába tartozik - nálam.)

Nehéz megmondani, hogy mit jelent Istenben hinni. A hit lényege, hogy nem látjuk, nem halljuk, nem érzékeljük, és mégis hisszük, tudjuk, hogy van. Erre szoktam azt mondani - és ez kicsit más megközelítés -, hogy érezni kell. Ezt nagyon nehéz szavakba önteni. Ha két hívő találkozik, akkor számukra nem kérdés Isten léte, millió egy Istennel kapcsolatos dologról tudnak beszélni, de maga a lét nem kérdés. De egy nem hívőnek irtó nehéz elmagyarázni, hogy miért is hiszek Istenben. Szerintem nem is lehet. Mert érezni kell, ahogy előbb is említettem.

Érvek, ellenérvek

Érvek mellette? Alig van. Érvek ellene? Rengeteg van.

Sokan a teremtést és az evolúciót említik, de Isten léte és a fejlődéstörténet egyáltalán nem zárják ki egymást. Mások bizonyítékot szeretnének, ami  valahol teljesen jogos kérés. Én erre azt szoktam mondani, hogy magad vagy a bizonyíték. :) Másrészt ha lenne bizonyíték, hol marad a hit?! Sokan mondják, hogy ha lenne Isten nem lennének háborúk, nem halnának meg ártatlanok, gyerekek, nem lenne igazságtalanság, stb. De ez a Föld, az meg a Mennyország - elvileg.

Sokan bajban találnak rá Istenre, mások éppen ellenkezőleg, a bajban ábrándulnak ki belőle. Nincs egy út, egy sablon, ami elvezet(het) Istenhez, ahány ember, annyit út, és ez nagyon érdekes dolog.

Egyesek "csak" hisznek Istenben, de nem vallásosak, mások egy vallás kereteiben tudnak kibontakozni. Van bennem egy ilyen naiv gondolat, hogy a monoteista vallásokat közelebb lehet hozni egymáshoz, hiszen mégiscsak ugyanabban az egy Istenben hisznek a keresztények, a muzulmánok, az izraeliták, sorolhatnám még. De ez sokszor nem megy. Sok helyen még a békés egymás mellett élés is gondot okoz, de ez külön téma is lehetne.

Én

Nem tudom megmondani, hogy mikor jutottam el oda, hogy azt mondhatom, hogy hiszek, nem volt egy ilyen pillanat, talán egy folyamat volt, de ezt sem tudnám részletesen leírni, de ma már elég szilárdan hiszek. És ez a hit nagyon fontos az életemben. Nem vesztettem el akkor, amikor bajban voltam, amikor kórházban voltam, amikor műtöttek, amikor meghalt a nagymamám, vagy most, amikor a tágabb ismerősök között hárman is meghaltak, és egyikük sem természetes halállal. Nem tudom miért, de töretlenül hiszek és mostanában ez csak erősödik bennem. Remélem így is marad, mert ez jó.

Kiváncsi vagyok, hogy olvasóim hisznek-e, vagy nem. Direkt nem csináltam olyan verziót, ami a kettő között van (pl. hiszek valami erőtérben meg ilyenek), mert ez elég egyszerű kérdés: igen vagy nem?

*

...ezt a "Szeressétek egymást" dolgot komolyan gondoltam...

(Jóisten)

* Ehhez szóljon hozzá az ember.

Eheti

Politika

Vége a választásoknak, még nem alakult meg az új kormány, csak az irányokat látni, de eddig senki nem lóg lámpavason, senkinek nem kell csomagolnia, stb. Tényleg vannak hivatásos rettegők, ezt a kifejezést nagyon jól eltalálta Viktor. Nem lesz kolbászból a kerítés, biztos lesznek olyan döntések, amelyekkel majd nem értek egyet, de hogy az elmúlt 8 évnél csak jobb jöhet, az is biztos. A gazdasági-társadalmi problémák megoldása igen nehéz feladat lesz, rengeteg a munka, nagy a kihívás, de az is fontos lenne, hogy tudjunk benne hinni. Kicsit elegem van az állandó és folyamatos fanyalgásból; "úgyse lesz jobb, ez is ugyanolyan, soha semmi nem lesz jobb, te is kiábrándulsz" stb. Nem. Így nem lehet hozzáállni. Persze, a racionalitás talaján kell maradni, de ha van az emberben hit és remény, arra lehet építkezni. Kivételesen nem a vallásos hitről beszélek, hanem a jövőbe vetett hitről. Nekem nagyon tetszett a régi "merjünk nagyot álmodni" szlogen. Ha nem is nagyot, de merjünk álmodni. Szerintem most is szükség van rá. Fejben kell váltani. (Ami még engem is meglepett: a választások utáni közel 60 perces nemzetközi sajtótájékoztatón az életmód kisebbségek is említésre kerültek.)

A hét mondása

Ma hallottam, tényleg nagyon jó: "A hülyeség nem érdekel, ahhoz kevés az idő." Így van. :)

Az ideális és a nem ideális esetekről

Ideális esetben azért nem csaljuk meg a kedvesünket, mert szeretjük, és testileg-lelkileg-szellemileg kielégíti vágyainkat. Majdnem ideális esetben, amikor néha kinézünk, és egy-egy pillanatban mást is el tudnánk képzelni testi/lelki/szellemi társnak, akkor azért nem csaljuk meg a kedvesünket, mert szeretjük annyira, hogy még véletlenül sem okoznánk neki fájdalmat, és egy kis kalandért nem adjuk fel azt, amit/akit szeretünk. Nem ideális eset: azt nem értem, de gyakori.

Fájdalom és csodálat

Amennyire utálok fogorvoshoz menni, annyira csodálom azokat, akik ezt a hivatást választották.

Vasárnap

Anyák napja - ne felejtsétek el! (Már aki érintett, sajnos nem mindenki.)

Livin' my life

Húsvéti szösszenet

Túlpörögve, ez a helyzet. Időben, térben, blogban, mindenhogy. A helyzet az, hogy annyi minden érdekel, annyi mindent csinálok/nék, hogy amikor odajutok, hogy van egy kis szabadidőm, nem tudom hol kezdjem el... Ugyanez érvényes az olvasásra, a blogírásra és szinte mindenre. Igaz a mondás, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja, nem is unatkozom, de egyszerűen kevés az a 24 óra. Régóta próbálok javítani a hatékony időbeosztáson, de még nem sikerült tökéletesre fejleszteni. Úgy látom ez másnál is probléma. Majd valahogy megoldjuk. Addig Húsvét. Ez a videó annyira kifejező. Nekem igazából ezt jelenti a Húsvét, erről szól. 30 másodperc a lényeg, utána 8 perc score jön, ami szintén szép. (Én is azok közé tartoztam, akik anno az utolsó jelenet után a stáblista végéig a moziban maradtak. Bár nem lógtam ki, mert mindenki maradt. Érdekes volt.)

Milk

Milk. Jó rég akartam írni róla. B.-nek hála a premier napján láttam. Bár voltak benne kicsit sarkított dolgok, de összességében nagyon tetszett. Vajon ki rendezte? Mondanom sem kell, hogy Gus Van Sant. Ezennel előlépett kedvenc rendezővé, minden elismerésem. :) A tartalom:

"1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt."

A vezérvonal, a fő cselekmények mellett olyan filózásra okot adó mellékmondatok hangzanak el, mint például 1. "Tényleg azt hittem, hogy ő az igazi..." Ez olyan vörösmartys /Min a csalódás könnye rengedez?/ életérzést adott. 2. "40 felettivel nem randizom..." De újabb filó; 40 felett melegen? (A filmben mégis randizik vele.) :P 3. "Nekünk szükségünk van reményre, mert remény nélkül elveszünk..." A legerősebb mondat, amit csak a film tud visszaadni a maga drámaiságával. Hihetetlen, hogy közel egy év után is ennyire emlékszem ezekre a momentumokra is.

További érdekességek a filmhez kapcsolódóan. Találtam retro képet: az igazi  Harvey Milk és Joe. :)

Az a Castro Camera nekem nagyon bejött. Már maga a helyiség, de a környék is.

A végére hagytam valamit, illetve valakit. Hogy nekem a filmből kellett megtudnom, hogy olyan, hogy James Franco létezik?! S milyen találó a neve... :)

Csak ajánlani tudom a filmet.

Újév, új év

Óév

Végül nem lett interaktív online blog szilveszter (pedig jól hangzik  :P), de a  való(s) világ néha sokkal jobb, ezért átmentem B-hez, és ott szilvesztereztünk. Pedig utóbb kiderült, legalább hárman-négyen lettünk volna itt is. Egyszer megcsináljuk. :) Így is jól éreztem magam, szeretek ott lenni. Egy-két apró momentum. Sütöttünk pizzát. Mondjuk ez túlzás, az igazság az, hogy előbb Dr. Oetker elkészítette, majd a sütő lángja megsütötte, nekem már nem sok dolgom volt vele. :) De ez nem volt elég, és buták voltunk - legfőképp én -, mert nem vártuk meg, amíg leér a pizza, így olyan érzése támadt az embernek, hogy még éhes. Úgy döntöttünk, hogy a változatosság kedvéért rendeljünk pizzát. :) A bor mellé is jó volt. Szilveszterkor pizzát rendelni olyan, mint péntek éjfélkor taxit hívni - szinte lehetetlen. Pedig Budapestről van szó. (Amúgy tudok olyan várost, innen keletre, ahol töki pompost is lehet rendelni! Jó is az.) Don Pepe nem vette fel, biztos túlterhelt. Il Treno este 6-ig rendelt, a Pizza Hut pedig a legnagyobb meglepetésemre ezzel fogadott:

Ami nem igaz, mert már 12.31-én megszűnt a házhozszállítás! Úgy látszik ezen a területen bukta a versenyt... (Érdekes, hogy ez a svéd tegeződés /lásd IKEA/, mennyire elterjedt már máshol is.) Végül Pon Pepe felvette, viszont tájékoztattak, hogy a kiszállítás 1,5 óra is lehet (!). Nem is baj, addig leér az előző. :) Végül a csirkés taco nyert, és nagyon finom volt, de már nem bírtuk megenni az egészet, sőt rendesen belassultunk a sok kajától. :) Pezsgőt már nem is bontottunk, hirtelen éjfél lett, de valamivel koccintani kellett, így a mézes-paprikás original orosz-ukrán vodka nyert. Sose koccintottam még vodkával, és nem is ízlett, de ennek a jelentősége egy 10-es skálán 1-es. :) Amíg én a háborús durrogtatásokat hallgattam az erkélyen, B. operettet nézett, hiába, ízlések és pofonok. :) Bár 1 körül elaludtam, összességében nagyon jó szilveszterem volt, köszi B.!

Újév

Másnap újévi misére mentem, ahol elég kómás voltam, de arra emlékszem, hogy a pap ilyen régi - de általam nem ismert, ezért röhögtem rajta - poént is elsütött, hogy "Reggel konyak, este konyak, ettől leszünk mozgékonyak." Na tessék. :) A babonákban nem hiszek, bár néha lekopogok ezt azt, de állítólag ilyenkor lencsét kell enni, hogy szerencsénk legyen. Részemről ez inkább hagyomány, mint babona. Anyukámnak mondtam régen, hogy tavaly is ezt ettük, meg azelőtt is stb., és nem volt szerencsém, mire ő: miért mondod? Itt vagy, egészségesen, sokkal rosszabb is lehetne, és milyen igaza van...  Mindig megettem a lencsét. : )

Fogadalmak

Mértékkel. Racionális vagyok. Egyrészt, ha ezer dolgot megfogadok, abból semmi nem lesz. Másrészt, bár a legtöbb dologról magam dönthetek, de nem mindenről, és ezt is el kell fogadni. Ha valaminek úgy kell történnie, ahogy, akkor azt jól kell kezelni. Ami a legfontosabb, az a hit. Istenben és magamban. Ezt sose szabad elveszíteni. A kórházban is volt lehetőségem átélni. Emberi, szakmai, és pénzügyi terveim is vannak, de ezeket nem részletezem. :) Mindenesetre a másoddiplomámat szeretném már a kezemben tartani. Szerencsére arra már nem kell tanulni. De azt is be kell látni, hogy Leninnek igaza volt: tanulni, tanulni, tanulni... s tényleg így van, élethosszig tartó tanulás a nyerő. Nemrég mondtam valakinek, hogy 2010-ben minden annyira bizonytalan, hogy csak a Fidesz győzelme biztos - de ma már azt mondom, várjunk ezzel is, ne igyunk előre. :) Még kettő: a sport, mert nélküle nehezen maradok meg, de ezzel remélem nem lesz gond. Minden jobban megy, ha sportolok, az alvás, a munka, a stressztűrés, kicsit jobban is néz ki az ember, és akkor még valamiről nem beszéltem, de azzal eddig nem volt gond. :) A másik meg az olvasás. Annyi könyvet felhalmoztam, hogy sokkal többet kell olvasnom, ha idén el akarom fogyasztani őket.

Rio 2016

Rio nyert, s nem is baj, bár Madridot sajnálom, de logikus, hogy nem ő kapta. Tegnap délben 1-2 elemzést elolvasva már éreztem, hogy nem Chicago lesz a befutó, hanem Rio. De nem szépítem, én is benéztem elsőre. :) Mint már említettem, Brazília rendezi a 2014-es foci vb-t, utána meg egy olimpia, mit ne mondjak, jó lehet most brazilnak lenni... Legalábbis az ilyen sportőrülteknek, mint amilyen én is vagyok. De tudjuk, hogy a brazilok is élnek-halnak aa sportért, a fociért. Arról nem is beszélve, hogy milyen inspiráló lehet egy hatalmas Jézus-szobor előtt versenyezni. Ha már sportesemények, hát itt a mai is. Mióta várom. Nem mondom meg mi az, úgyis erről szólnak majd a hírek... :) Addig még Riora hangolódjunk.

 

A mormonok már a spájzban vannak

Biztos mindenki ismeri a mormon térítőket. Általában párosával járnak, ismertető jelük: vasalt fehér ing, mellkason kitűzött névjegy és egy Biblia a kézben. Nem biztosítási ügynökök, hanem mormon hittérítők. Nem is olyan régen történt, hogy lépek ki a kertkapun és belebotlok két ilyen figurába. Hopsz, már itt is? Az OK, hogy a belvárosban, a forgalmas csomópontokban, no de már a ház előtt is?! Ekkor jutott eszembe a cím.  A mormonok már a spájzban vannak?? Meg is talált az egyik. Tört magyarsággal próbált téríteni, de... szegény, akkor még nem tudta, hogy egy katolikust sodort elé az élet. :) Azt kérdezte, hogy van-e problémám Istennel... Istennel? Semmi - mondtam neki. Ha azt kérdezte volna, hogy az egyházzal van-e bajom, akkor azt mondtam volna, hogy van 1-2 vitás kérdésünk, de ez sem szakító ok. Ezután is csak az Istenről kérdezgetett, márpedig nekem vele nincs bajom, maximum magammal lehet, de ez már más tészta. Jött a buszom, így elköszöntem. Bye-bye, srácok. :) Két dolgot fűznék hozzá a mormon térítő fiúkhoz. 1.) Nekem egy kicsit gyanús, hogy mindig két fiú jár-kel, jön-megy, térít, nem térít stb. Hm. :) De a rosszindulatomat felejtsük el, visszavontam. 2.) Minden elismerésem, hogy idejönnek a világ egyik végéről a világ másik végére (közepére? :P), és megtanulják a magyar nyelvet! Ezután még nekiállnak sokszor fafejű magyarokat téríteni... tényleg le a kalappal előttük! Nagyon erős hitük lehet, bár,az már más kérdés, hogy úgy tudom, kötelező egy ideig külföldön téríteniük, de ebben nem vagyok 100%-ig biztos, ennyire nem ismerem az egyházukat. Azért megnéznék egy statisztikát, vajon hány magyar embert térítettek meg/el.

Kórházi élmények