tüzijáték bejegyzései 
Legyen tüzijáték vagy ne?
Van ez a kezdeményezés Facebookon, hogy, Mondjunk le a tüzijáték élményéről az árvízkárosultak javára! Első hallásra nagyon szimpatikus, és örültem, hogy a lemondás erénye ilyen népszerű lett. Sok ismerősöm is csatlakozott hozzá, és ha jól látom, már 200 ezer felett van a támogatók száma. De valahol úgy érzem, ez mégiscsak egy nagy populizmus. Mint ahogy az a csoport is, amelyik azt hirdeti, hogy a bölcsészképzésre fordított állami támogatást adjuk az árvízkárosultaknak. (Állítólag ilyen is van bár én még nem találtam meg.) Utóbbi nyilván kicsit gúnyos dolog, de az előbbi kezdeményezésben is csak a szándék dicséretes, a lemondás iránti vágy a rászorulók részére, de a megvalósítással már nem értek egyet. Ilyen alapon lemondhatunk a sportrendezvényekről, tisztavatásról, diplomaosztóról, virágkarneválról, busójárásról, Pécs EKF-ről, március 15-ről, október 23-ról, stb. Nem ez a megoldás. Ráadásul anyagilag sem jelentős összeg, sőt, elenyésző. A 2001-es árvíz után 2x30 milliárdot költött az állam a kármentesítésre, újjáépítésre, állítólag most közel 100 milliárd forint a kár. Ha a tavalyi tüzijáték összegével számolunk, akkor az a jelenlegi kárérték 0,2%-ára lenne elég. Vajon egy olyan csoportnak is lenne 200 ezer tagja, amelyik azt hirdeti, hogy már legalább ezer forinttal támogattam az árvízkárosultakat? Szerintem szükség van tüzijátékra, ahol a hangsúly nem a fényűzésen, hanem az ünnepségen és az összetartozáson van. Ezért azt a megoldást látom jónak, hogy egy visszafogott rendezvényt tartunk. Sokkal inkább azonosulni tudok Dévényi István álláspontjával:
"Tehát a tűzijátékra szavazok. De az idei legyen más, mint az eddigiek: ez a parádé szóljon teljes egészében az árvíz- és viharkárosultakról. Az összes ünnepi propaganda- és szóróanyagot borítsa el a katasztrófáról szóló tudósítás, s a lehetséges segítési módok leírása: fotók, adakozási bankszámlaszámok, segélyszervezetek címei, és a többi.
A külföldi turisták arcába szégyentelenül toljuk bele a bajunkat: a szállodákban, az éttermekben, az idegenforgalmi látványosságoknál, és úgy általában mindenütt, ahol előfordulhatnak, szembesüljenek azzal, hogy nem is olyan régen micsoda elemi erejű csapássorozat sújtotta a számukra nyilván vidám képet mutató országot.
És a tűzijátékra kisétáló honfitársainkat se hagyjuk ki a számításból: a helyszínen jól megszervezett gyűjtéssel igencsak szép summát lehet begyűjteni. Főleg, ha a polgárok megértik, hogy ez az ünnep most több mint máskor. Hogy ez így most tényleg nemzeti ünnep."
