tragédia bejegyzései 
Iwiw, Fb., saru, slicc, térd, böjt, Japán
1. Minap láttam, hogy négy hónappal ezelőtt léptem be az iwiwre, nagyon meglepődtem, annyi minden megváltozott, hogy lehet újabb négy hónap kell, mire feldolgozom. Ahhoz képest, hogy az elején milyen nagy szám volt, és naponta többször is használtam, ma már egyáltalán nem. Persze kellett ehhez egy Facebook, ami az utóbbi időben annyit szarakodik, hogy én már sáskaként lépnék is tovább, ha lenne valami jobban működő oldal, de nincs, így maradok. :)
2. Remélem ez a saru nem lesz divat a nyáron. Habár, ki érdekel a divat? :)
3. A múlt héten kétszer is úgy mentem dolgozni, hogy bent vettem észre, hogy lent van a sliccem... Szeretném a fáradtság számlájára írni, és ebben talán nincs benne Freud. :)
4. Tegnap láttam fedetlen térdeket az utcán, ezért már egészen biztos, hogy itt a tavasz.
5. Egész jól bírom a chips&gumicukor böjtöt, de rendesen kísértésbe esek néha. Az egyik nap hazafelé egy helyes fiú ült velem szemben, és azt vettem észre, hogy gyakran benyúl a táskájában, és a szájába vesz valamit, amit jóízűen elfogyaszt. Gondoltam dunakavics, M&M's, habcukor, vagy valami hasonló (uh, de megkívántam most ezeket), de nem, később kivette a tásákából, és egy zacskó gumicukor volt. Hát, mindkettőt megkívántam... :) De mindkettőről le is mondtam. Mi ez, ha nem égi móka?
6. A doki által felírt gyógyszeren az van, hogy Made in Japan. (Ez az.) Erősen elgondolkodtam azon, hogy lehet az, hogy én ilyet szedek, mi az, ami Európában nincs, és Japánból kell hozni úgy, hogy ez nekik megéri. Mondjuk az árából ítélve biztos. (Mi van benne, bálna? :P) De biztos nem csinálnak rosszat, így beszedtem.
7. Ha már Japánnál tartunk, valami elképesztő, hogy mennyire jól és tudatosan építkeznek, hogy teljesen tisztában vannak azzal, hogy milyen helyen élnek, milyen veszélyeknek vannak kitéve, és egy ekkora földrengést túléltek az épületek. Elképesztő volt látni a kilengett felhőkarcolókat. Nem is a rengéskor haltak meg sokan, hanem a cunamiban... Amit élőben nézhettünk. :( Összehasonlításképp: Japánban 8,8-as erősségű rengés volt (a legújabb mérések szerint 9,0), nálunk 6,5-es erősségű rengést kell kibírniuk az épületeknek. A mostani építési szabályok szerint. Ha ebből indulunk ki, akkor például Budapestből nem sok maradna... Szerencsére nálunk nem kell ilyen erősségű rengéstől tartani, de elgondolkodtató.
Tragédiák után
Miután legalább két napot filóztam rajta, nem tudok elmenni a Lágymányosi hídon történt tragédia mellett. Talán azért, mert gyakran járok arra, talán azért, mert az egész rémes, és három fiatal halt meg. Azóta - nagyon helyesen - sokat foglalkoznak azzal, hogy rosszak-e a táblák, a felfestések, útjelek, vagyis hogyan történhetett meg a tragédia. Biztos van mit javítani, bár 15 éve áll a híd, és ilyen ott még nem volt - szerencsére. Sajnos minden felelősség a sofőré, aki túlélte a balesetet, és rettentően sajnálom, mert azzal kell élnie, hogy három ember halálát okozta. Ráadásul még börtönbe is kerülhet... Rémes lehet most minden hozzátartozónak. Részvétem. Azóta mindig eszembe jut ez a tragédia, ha arra megyek.
Ez viszont mennyire megható: 700 ezer gyerek adakozott zsebpénzből. Ez igen!
Vörösiszap
Hétfőn - az első hírek után - még nem is értettem, hogy miről van szó, de az első képek, majd a halálos áldozatok száma után világossá volt, hogy nagy a baj. Miután napok óta követem az eseményeket, nem tudok nem írni róla. Szörnyű az egész. Elnézve a képet, bennem még az is felmerült (tévesen), hogy itt valami robbant, mert gigantikus méretű az a betonfal. Micsoda nyomás lehetett, ha így darabokra törte. A bal felső sarokban lehet látni mekkora egy autó...
Elképzelem azt az embert, aki a terepjárójával menteni indul, majd rájön, hogy ezt ő sem éli túl, vagy azokat, akik egyszerűen nem tudtak elmenekülni, vagy azokat, akik a túlélésért küzdenek, miközben marja őket az anyag, vagy azokat, akiknek egy élet munkáját tette tönkre a katasztrófa, vagy azokat, akiket kitelepítettek, és abszolút bizonytalanságban vannak. Nyomasztó belegondolni ezekbe a sorsokba. Iszonyatosan nehéz lehet nekik, mint ahogy a felelős döntéshozóknak is. Kiürítsük a települést vagy se? Hol építsünk gátat, vagy hol ne? Mi legyen ezzel az egész vörösiszappal? Mi lesz, ha kiszárad és por lesz belőle? Mennyire káros, rákkeltő? Mi a jó döntés? Mázsás teher a vállakon. A jövőben sem lesz könnyebb: mi az ami mementó legyen, mit lehet újjáépíteni, ki költözik vissza, ki nem, ha nem, akkor hova költözik, ki épít házat, milyen házat, milyen maradandó testi és lelki sérüléseket szenvednek?! Kérdések százai, melyek válaszokra várnak.
Ahogy a fejleményeket követem, nem a gátőr lesz a katasztrófa egyetlen felelőse, sőt, a mai sajtótájékoztató után azt sem zárom ki, hogy az állam valamilyen formában bekebelezi a céget.
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy milyen emberek azok, akik a károsultak nevében kérnek pénzt, de valójában csalók, és maguknak gyűjtik... Ez pont olyan, mint amikor mentőautót rabolnak ki.
Bár fontos a munkájuk, de nem túl hiteles a WWF, amikor azt mondja, hogy már júniusban lehetett tudni, hogy baj van, mert akkor ők miért nem tettek semmit?! A Greenpeace is bocsánatkérésre kényszerült egy elhamarkodott közlemény után. Oda kell figyelni, fontos a munkájuk, de fontos a hitelesség is, főleg most. Például a légi felvételek igen hasznosak és érdekesek.
Tényleg nagyon fontos a hiteles tájékoztatás, ezért jó ez a kormány által létrehozott oldal, ahol naprakész információk vannak.
A világsajtóban is a hírek középpontjában vagyunk. A katasztrófa napok óta vezető hír a világsajtóban is, a CNN-től a BBC-ig rengeteg helyen. A BBC átfogó és naprakész tájékoztatása nagyon derék.
Hogy mit lehet tenni? A magyarok két dologban igen jók; a széthúzásban és az összefogásban. Utóbbira most is sok jó példát láthatunk. Rengeteg segélyszervezet van a helyszínen, pl. a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Katolikus Karitasz, a Vöröskereszt, a Baptista Szeretetszolgálat, és még a krisnások is ételt osztottak a rászorulóknak. Szerintem ezek a szervezetek tudják igazán, hogy miből van elég, és mire van még szükség. Ma már leginkább pénzre. Mi is hívhatjuk a 1749-et, utalhatunk, de nehéz bárkit is erre invitálni, mert magunknak kell tudni, hogy mit adunk, vagy mit tudunk adni. Nemcsak anyagi segítség létezik, ha valaki tényleg nem tud adni, az sem baj, hiszen egy imát bárhol, bárkiért el lehet mondani, csak hinni kell benne.
Zenész hírek a nagyvilágból 14. - USA: öngyilkos lett a meleg fiú
Öngyilkosságba kergettek egy egyetemistát kollégiumi szobatársai.
Rejtett kamerával közvetítette szobatársa, ahogy Tyler Clementi azonos nemű partnerével csókolózik (és szeretkezik - SPF). Amikor Clementi megtudta, mi történt, annyit írt ki facebookos üzenőfalára, hogy leugrik a hídról. A hatóságok már csak a holttestét találták meg. Szobatársa és annak barátnője ellen rendőrségi eljárás indult, akár öt év börtönt is kaphatnak.
Két 18 éves egyetemistát vádol a New Jersey ügyészség Tyler Clementi magánéletének megsértése miatt, írja a New York Post. Dahrun Ravi és Molly Wei rejtett kamerával élőben közvetítették a neten, ahogy Clementi homoszexuális viszonyt létesít egy másik férfival.
Az ügy tragikus véget ért, Clementi, miután tudomást szerzett a történtekről, öngyilkosságot követett el.
Pár perccel azután, hogy mobiltelefonjára feltelepített egy olyan alkalmazást, amivel azonnali üzeneteket tud küldeni a közösségi portálra, státusüzenetében azt írta, "leugrom a GW [George Washington] hídról, bocs". A hatóságok már csak a holttestét találták meg.
A nyomozás adatai szerint Ravi, az egyik gyanúsított három nappal Clementi öngyilkossága előtt a Twitteren tette közzé, hogy "a szobatársam éjfélig elkérte a szobát, átmentem Mollyhoz és bekapcsoltam a webkamerámat. Láttam, hogy egy pasival smárol, fúj".
A rendőrség egy anonim feljelentő bejelentése alapján kezdett nyomozni. Megállapították, hogy Ravi és Wei rejtett felvételek közvetítésére használták Ravi laptopjának webkameráját. Az engedély nélküli felvétel készítése önmagában is bűncselekménynek számít, sugárzása súlyosbító tényező, akár öt év börtönnel is büntethető.
A rendőrök őrizetbe vették a két fiatalt, Ravi 25 ezer dolláros óvadék, Wei egy kötelezvény fejében szabadlábon védekezhet.
Clementi családja nem kívánta kommentálni a New York Post értesüléseit. A Rutgers Egyetem vezetése nyilatkozatában csak annyit közölt, hogy "nagyon komolyan vesszük az esetet, vannak rendszabályaink a diákok viselkedésének szabályozására".
Forrás: New York Post, Index, MSNBC
SPF: felháborító, elképesztő, hihetetlen, hogy milyen emberek vannak... Szerencsétlen fiú. Szörnyű ez a történet. (Emlékoldal Facebookon.)
A blog, egy kis móka, és egy tragikus szerelem
A blogról
Talán észre lehetett venni, hogy egy kicsit szépítgettem a jobb oldalt, így egy kicsit átláthatóbb. A legtöbb komment funkció továbbra sem működik, már írtam a Hengerfejtömítésnek, de a válaszuk egy rövid videó volt, amiben nem volt benne a megoldás. A másik, ami a bloggal kapcsolatban feltűnhetett, hogy mostanában igen aktív vagyok. Ennek két oka van: 1. Szeretek blogolni. :) 2. Magamnak is bebizonyítom, hogy hiába van ezer dolgom, ha nagyon szeretném, akkor tudok rá időt szakítani. S lám, működik. Arról nem is beszélve, hogy a héten látogatottsági rekordot döntött, ami szintén jó érzés. Köszönöm. Még mielőtt wördpísz lesz, tényleg szeretem az olvasókat, kommentelőket.
Jack Bauer Palya Bea életében
Ezt nemrég olvastam, aki látta a 24-et, tudja miről beszél, óriási. Palya Beát amúgy is nagyon szeressük.
"Ha kérne, legyek a felesége, nagyon elgondolkodnék. Mert bár karjaiban naphosszat ringatóznék, nem lenne naphossz, nem lenne semmilyen hossz, percek sem, amit velem töltene. Na, talán percek, néhány rövid menetre. De több biztosan nem. Hisz' szeme felizzik, amint csörög a telefon (mindig csörög), és már indul és már a kocsiban ül és fegyverét egy erotikus, vesetájékhoz hátranyúló mozdulattal ellenőrzi, és ott van, megvan. És jön, lát, győz. Dehát élet ez?! A kiküldetéseivel szeretkezik, velem soha!!!" :) Folytatás.
Kinsey és a nimfománia
A HVG-ben olvastam Alfred Kinsey véleményét a nimfomániáról. Ezt is meg kell osztanom, tehát: nem létezőnek tekintette a betegséget, mivel szerinte a "nimfomán egyszerűen az, akinek az életében több a szex, mint a tiedben". Nagyon mókás fickó lehetett. :) Itt elérhető a cikk.
Kovács Erzsi és a rendszer tragédiája
Tegnap este a tv előtt ragadtam, annyira megható volt a XXI. Század, ami egy tragikus eseményt dolgozott fel. Halál a szerelemért - Az énekesnő több mint három évet ült börtönben, szerelmét, Szűcs Sándort, a Dózsa focistáját kivégezték. Az ilyen sorsok, filmek, történetek sokkal hatásosabbak a történelemkönyveknél. (Ha hiteles és objektív - most az volt.) Mindent elmondanak az 50-es évekről. Hogy miért leszek dühös a Rákosi/Biszku-féléktől, és azoktól, akik ezt fenntartották. Azt milyen lehet átélni, hogy a szerelmedet halálra ítélik...? Gyakorlatilag azért, mert szeretett... :(
Itt megtekinthető.
