utazás bejegyzései

Akiknek a legnehezebb BKV sztrájk idején - update

- Azoknak, akiknek nincs autójuk. (Igaz, az autósok is rosszul jártak az óriási dugók miatt.)

- A mozgássérülteknek.

- A betegeknek.

- A kismamáknak, akik két életre vigyáznak.

- A törékeny nőknek.

- A törékeny fiúknak.

- A tömegiszonyosoknak és a pánikbetegeknek.

- Akiknek nincs megértő főnökük.

Vagyis: a legkiszolgáltatottabbaknak a legnehezebb sztrájk idején is.

- A tériszonyosoknak, akiknek a Dunát átszelő hídon gyalog kell átkelniük. (Ez lennék én. :P Bár kétségtelen, hogy izgalmas.)

De lássuk meg a jót is a káoszban. Hihetetlen, hogy az embertelen körülmények között se volt egy rossz szó, valahogy végtelenül türelmesek és szolidárisak az emberek egymáshoz, egymással. Erre nem is számítottam. Máskor is így kellene. Ebből is lehet valamit tanulni. Meg abból, hogy a sokat szidott multik több helyen is profi módon szervezték meg dolgozóik bejövetelét. Ettől függetlenül ma is 4,5 km-t gyalogoltam... tegnap "csak" hármat. Lemértem, mert már kiváncsi voltam miért vagyok ennyire fáradt. Kimerítő kardio edzés volt,  mit ne mondjak, és itt van még a holnap, meg a péntek, mert megegyezés addig se lesz, az biztos. No, és akkor nem is politizáltam, és a Vásárcsarnok forgalmának 80%-os visszaeséséről se beszéltem.  

- - - Update - - -

Utazási idő kb. 2ó59p

Távolság : 9 km
Utazási idő kb. 35'
Távolság : 1.8 km

No, ez a mai mérleg gyaloglásból. Ha összeadom, akkor közel 11 km és 3,5 óra, egy picit túlzás... szóval kezd elegem lenni a pulykapénzből, és akkor finom voltam.




 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: SPF2, 2010. jan. 13. 21:21 - címkék: edzés, filó, sport, utazás és kategóriák: Elmélkedés, Élmény - 2 komment

Utazunk :)

Ezt csak azért, mert nem minden nap utazok együtt Robbie Wililvel, de ma igen. :)  Willivel - ezt így még sose írtam így le, de mint tudjuk, a közös élmények közelebb hozzák az embereket egymáshoz. :) Sietnem kellett, mert épp leszálláshoz készült, ezért ilyen homály a kép, meg a villamos is mozgott. Ezek vannak. :) Sorry, Robbie, de az Empire of the Sun sokkal jobb zenét csinál, ezért ma  ők nyertek. Kérdés: Empire of the Sun, vagy Empire Of The Sun? Mert annak ellenére, hogy kétszer is leírtam a rosszat, szerintem az utóbbi a jó. Szakértők?


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: SPF2, 2010. jan. 4. 22:35 - címkék: kép, móka, utazás, zene és kategóriák: Elmélkedés - 2 komment

Pillanatképek

A Kamaszkorom legszebb dala után Pillanatképek címmel is írok majd olyan apróságokat, amiket megéltem és írásra érdemesre találok. A mai az első, reggeli villamosos élémények. Miután felszálltam, ez a mondat fogadott:

- A suliban az énektanár meleg. A negyedikeseknek már a barátját is bemutatta.

Ööö körbenézek, honnan is jött ez a mondat. Három fiatal lány beszlégetett. Kikapcsoltam a rádiót, gondoltam többet is megtudok az énektanárról, de csak egy mondat erejéig volt téma:

- Baromi jófej, nagyon szeretem.

Ez is valami. Innentől más volt a téma. Gimi első osztáyosak voltak. Nem emlékszem, hogy nekem lett volna meleg tanárom, igaz, akkoriban ezzel nem is nagyon foglalkoztam. Belegondoltam, hogy mi lenne, ha én mondjuk mégis tanítanék. Aztán inkább örültem ennek az egésznek. Fél percig volt téma a meleg tanár és még szeretik is, kell ennél több?! :) Azért a barátomat bemutatom a tanítványaimnak elég furcsán hangzik, de ki tudja...

Ahogy haladunk előre és többen leszünk a villamoson, így kerülünk egymáshoz közelebb és közelebb. Az egyik megállóban felszállt egy (gimis) lány és kicsit tolakodott is (feleakkoravoltmintén, szemtelen-e?!), de nem volt vészes, csak furcsálltam, miért kell neki több hely. Két megállóval később kiderült. Felszállt a barátja - hát neki kellett a hely. :) A barátjának is szorított helyet, hohó! :) Aranyosak voltak, csókok, ölelések röpködtek tőlem 20 centire! Mégse idegesített, nem zavart, pedig ha nem akartam, akkor is láttam. Szépek voltak, fiatalok, fittek, üdék, szerelmesek. Szinte rázott a levegő. Nagyon király. :) Felkapta a szentimentális énem. 


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: SPF2, 2009. okt. 21. 22:21 - címkék: beszélgetés, budapest, meleg, szerelem, utazás és kategóriák: Élmény, Pillanatképek - 3 komment

Mindenki elmegy

Mármint külföldre. Egyrészt aggasztó, másrészt érthető. Nyelvtanulás, ösztöndíj, tapasztalat stb. Ezek érthető és logikus motivációk. De ott a másik, a munka és a hosszú távú letelepedés. Az a pont érdekel, amikor valaki eljut oda, és úgy dönt: megyek (mert menni kell). Ausztriában élő barátnőm mindig mondja, hogy menjek, mert más, jobb. A hozzáállás, az általános és a vállalati kultúra, a lehetőségek, az életkörülmények, és akkor a pénzről még nem is beszéltem... A kérdés az, hogy vajon egyszer nálam is eljön ez a pillanat? Barátnőm barátja azt mondta neki az indulás előtt, ha egyszer kijön, meglátja milyen, és nem akar visszamenni. Így történt. Jelen pillanatban egyikük sem akar hazajönni. Egyik tesóm két hónapja Franciaországban van gyakorlaton, ami azért még nem végállomás. Majd kifaggatom hogy maradna-e, jelenleg elég sokat dolgozik. Másik tesóm Afrikának vágott neki - sátor, kemping stb. Na, ezt biztos nem csinálnám. :) Ez azért más, inkább nyaralás. Zárójelben: jó volt látni, ahogy izgul az út előtt. Na nem ezért, önmagában, hanem azért, mert így kicsit megnyugodtam, hogy nem csak én vagyok ilyen izgulós, viszont rájöttem, hogy hiába reméltem, hogy ez idővel jobb lesz, hát nem, a korral csak rosszabb. :) Visszatérve a témához, volt barátnőmtől (igen) kaptam egy 2010-es sydneyi meghívást! Amivel két probléma van, de előbb ismét egy zárójel: a "sydneyi" helyesírása. Szerintem így a jó, de állítólag van olyan Osiris-könyv, ami nem így hozza, viszont az MTA-nál így helyes. Azt hiszem, ezzel a kérdés eldőlt. :) Zárójel bezárva. Vissza a sydneyi problémákhoz. 1. Még nem találták fel, hogyan juthatunk el oda repülő nélkül. 2. Azért nem olcsó mulatság. De jelenleg az első probléma tűnik megoldhatatlannak. Az is lehet, hogy addigra hazajön, bár nem úgy néz ki. Egész más világ, ahogy meséli, eléldegélnek a jólétben. Mármint az ausztrálok. A bevándorlóknak kicsit nehezebb. A későbbi bevándorlóknak. :) Eszembe jutott, amit legutóbb a randizásról mondott. Ott nem hívják meg a fiúk a lányokat, szigorúan /2 a fizetésnél. Vagyis mindenki fizeti a sajátját. Megfontolandó, bár most nem érint a probléma. :) Visszatérve az alapkérdéshez: menni vagy nem menni?! Az egyik - a válság miatt kirúgott - kolléganőmnek is ez a terve, külföld, mert nincs más - ahogy mondja. Meg is értem. Én nem tervezem, de ahogy telik az idő, egyre jobban érlelődik a dolog. Vajon eljön az a pont?! Ha már Ausztráliát emlegettem, jöjjön egy kis INXS:

 

 


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: SPF2, 2009. aug. 16. 23:50 - címkék: haza, külfüld, utazás és kategóriák: Elmélkedés - 8 komment